Communio, 2010 (18. évfolyam, 1-4. szám)
2010 / 1-2. szám - Eszkatológia és gazdaság - Hilaire, Yves-Marie - Török József (ford.): Naprakész társadalmi tanítás
84 Yves-Marie Hilaire A tulajdonosok tartsák tiszteletben a „jogos munkabért”, ami tisztes megélhetést nyújt a munkásoknak és családjaiknak. Negyven évvel később, 1931. május 15-én, húsz hónappal az 1929-es nagy gazdasági és társadalmi válság kirobbanása után XI. Piusz a Quadrage- simoAnno kezdetű enciklikájában elismeri a Renan Novarum „szociális katolikusok” által vallott olvasatának jogosságát. Felvázolja a pénz-kapitalizmus túlkapásaival jellemezhető gazdasági fejlődést. „Az, ami korunkban leginkább szembetűnő, nem csupán a megtermelt értékek koncentrációja, hanem a korlátlan gazdasági hatalom felhalmozódása kevesek kezében, akik rendszerint nem tulajdonosok, hanem a tőke működtetői, amivel kényükre- kedvükre bánnak.” ... „Ez a hatalom főként azoknál jelentkezik, akik feltétlen urai a pénzforrásoknak, kedvük szerint irányítják a hitelezést. A gazdasági szervezet életelemével korlátlanul rendelkezve a gazdasági életet, sőt az életet kezükben tartják, beleegyezésük nélkül levegőt venni sem lehet.” XI. Piusz a kommunizmust szintén elítéli, mert ahol „hatalomra jut, alig elképzelhető fokban vad és embertelen, zsákmányához a végletekig ragaszkodik, amint erről Kelet-Európa és Ázsia hatalmas országaiban a romok és a vérengzések tanúskodnak.” A pápa elveti a materialista szocializmust is, hozzátéve: ez utóbbi néha mérsékeltebbé válhat. A tévedésekkel szemben az enciklika kiáll a magántulajdon mellett, annak társadalmi jellegét hangsúlyozva, de megállapítja, hogy a tulajdonlás módozata nem megváltoztathatatlan: a munkások, ha takarékoskodnak, tulajdonhoz juthassanak, a munkaszerződések pedig a társadalmi szerződés hatása alól nem vonhatják ki magukat. Végül XI. Piusz a foglalkozás-szerinti testületek újraszervezéséről beszél, amit a szubszidiaritás elvének kell vezetnie, mert erre támaszkodva a kevésbé fontos csoportosulások a maguk szintjén, maguk intézik ügyeiket. Két héttel később, 1931. május 30-án a pápa a Non abbiamo bisogno kezdetű, kivételesen nem latin, hanem olasz nyelvű enciklikájában elítélte az olasz állam „pogány államimádatát”. XIII. Leó és XI. Piusz vetették meg a társadalmi tanítás alapjait. XII. Piusz 1941. június 1-jén, a Rerum Novarum ötvenedik évfordulóján rádióüzenetében fontos pontosítást tett. Arra emlékeztetve, hogy a háború után új társadalmi rendet kell elfogadni, amely az emberi személy fejlődésén és tiszteletén alapul, a pápa hangsúlyozza az alapvető és elsődleges jogot, ami szerint „az Isten által teremtett javak egyenlőképpen minden ember számára legyenek hozzáférhetők.” A Szent Tamás-i tanítás szellemében a javak egyetemes rendeltetése meghaladja a magántulajdonhoz való jogot. A háború után né
