Communio, 2010 (18. évfolyam, 1-4. szám)

2010 / 1-2. szám - Eszkatológia és gazdaság - Hilaire, Yves-Marie - Török József (ford.): Naprakész társadalmi tanítás

Naprakész társadalmi tanítás

hány országban véghezvitt államosításkor a katolikusok közül egyesek ezzel a szöveggel vélték igazolni az állami önkényt.

A TÁRSADALMI PROBLÉMÁK VILÁGMÉRETŰVÉ VÁLÁSA (1961-1987)

A Rerum Novarum hetvenedik évfordulója alkalmából, 1961-ben a XXIII. János által kibocsátott Mater et Magistra kezdetű enciklikával az Egyház társadalmi tanítása valóban világméreteket ölt, mert foglalkozik a népek és a földrészek fejlődési különbözőségeivel, kiegyenlítetlenségeivel. „Korunk legfontosabb problémája a gazdaságilag fejlett országok kapcsolata a még csak fejlődésben lévő országokkal. Az előbbiek az életvitel minden kényelmével rendelkeznek, az utóbbiakra súlyos nyomor nehezedik. Az enciklika érinti a migráció, a növekvő népszaporulat és a mezőgazdasági termelés kérdéseit. Hangsúlyozza a tulajdon társadalmi szerepét, valamint annak helyes eloszlását. Helyesli a munkások tulajdonosi részvételét a vállalkozásokban.” Az emberi személy jogainak tiszteletben tartása, amely ezt a megnyilatkozást uralja, megjelenik XXIII. János pápa másik enciklikájában, a Pacem in terris kezdetűben is, ahol az emberi jogok hosszú listája olvasható.

A Mater et Magistra problémakörét tovább fejleszti és pontosítja VI. Pál a Populorum Progressio kezdetű enciklikában (1967), amely főként a harmadik világ leszakadásának drámájáról szól. Szövegének java részét Páter Lebret írta, a „Gazdaság és Humanizmus” mozgalom alapítója. A javak egyetemes rendeltetésének alapelve elősegíti az emberiség szolidáris fejlődését: „A fejlődés a béke új neve” - állapítja meg VI. Pál.

Húsz évvel később, 1987-ben II. János Pál a Sollicitudo Rei Socialis kezdetű enciklikában megállapította, hogy a népek közötti egyenlőtlenségek súlyosbodtak, bár akad néhány szerencsés kivétel, ahol sikerült az alulfej- lettség állapotából kilábalni. Az enciklika különbséget tesz a „harmadik” és a „negyedik” világ között, melyek gondjaira különféle megoldásokat kell találni. A szegények és a gazdagok közötti szolidaritás alapelvét hangsúlyozza a pápai megnyilatkozás.

A Gaudium et Spes, az „Egyház a mai világban” című zsinati konstitúció (1965. XII. 7.) a gazdasági és a társadalmi élet legfőbb témáinak keresztény szellemű értékelését adta. Az 1968 májusában kezdődött kulturális válságot követően VI. Pál pápa a Rerum Novarum nyolcvanadik évfordulóján, 1971. május 14-én a Justitia et Pax pápai bizottság, valamint a Világiak Tanácsa elnökéhez, Roy bíboroshoz intézett „apostoli levelében” fölvázolta javaslatait. Az urbanizáció és a társadalmi kommunikáció eszközeinek fejlődését látván