Communio, 2010 (18. évfolyam, 1-4. szám)
2010 / 1-2. szám - Eszkatológia és gazdaság - Török Csaba: Közjó vagy közérdek?: Megfontolások a gazdasági világválság kapcsán
78 Török Csaba 3. MEGOLDÁST KERESVE Egyre többen vetik fel a kérdést, mi lehet a helyzet megoldása? Messze nem arról van szó, hogy azt kell kitalálnunk, mi módon üzemeltethetjük tovább a régi gépezetet. A válság nyilvánvalóvá tette, hogy maga a gépezet rossz. A társadalomtudósok, filozófusok, de hozzátehetjük: a teológusok közül sokan már rég mondogatták, hogy a globalizálódó nyugati szemlélet alapvető hiányosságokat hordoz magában. A kelet-európai kommunizmus bukásával nem a konfliktus, az embertelen rendszerek világa ért véget - hanem letűnt a színről az egyik ideológiai szereplő. Csakhogy akik a porondon maradtak, ettől még nem váltak jóvá, de még csak jobbá sem. A Financial Times felkérésére a neves magyar származású pénzember, Soros György öt előadást tartott, amelyben kifejtette véleményét nem csak a gazdasági világválságról, de arról az egész rendszerről, arról az egész globális valóságról, amelynek kontextusában napjaink eseményeit megérthetjük.46 A sikeres milliárdos rávilágított napjaink helyzetének legnagyobb kísértésére: arra, hogy - miután a közvetlen tünetek enyhültek - mindent úgy folytassunk, mintha mi sem történt volna. „Mőst, egy év múlva, az egész epizód rossz álomnak tűnik, amit az emberek szeretnének elfelejteni. Általános vágy, hogy az eseményeket szokásos válságként kezeljük, és térjenek vissza a »business as usual« hétköznapok. De a valóság nem alkalmazkodik. A rendszer eltört, és meg kell javítani. ”47 Miképp lehet ezt a rendszert megjavítani?48 Érdekes módon a tőzsdék, a pénz világának ez a vezető személyisége mondhatni egy rendszeridegen szempontot: az erkölcsiséget hívja segítségül. „Soros következetes. A morálisetikai prioritásokat érvényesítő magatartást, kognitív megközelítést, a rövid távú érdekeket a távlati céloknak alárendelő, értékalapú politizálást vár az új rendszer megalkotóitól Miként Iványi Gy. is kifejti, ezen a ponton egyenesen naivnak lehet nevezni Sorost: miért is állna érdekében egy ilyen emelkedett, mondhatni par- sifali politizálás a világ hatalmasainak? Miért is így kezeljék a válságot azok, akik nemzetközi, sőt kontinensek közötti összefonódások révén olyan gigantikus vagyonok fölött rendelkeznek, hogy egész nemzeteket tudnak fi46 Ld. http://www.ft.com/indepth/soros-lectures; az előadásokat kritikai szempontból ismerteti: Iványi, Gy., Soros világa, in ÉS L1V (2010/7), 7.10. 47 Idézi: Iványi, Gy., im. 7. 48 A kérdés kapcsán ld. még Móczár, J., A közgazdaságtan válsága (Neoklasszikus versus keynesi közgazdaságtan), in Magyar Tudomány 171 (2010/3), 318-330.