Communio, 2010 (18. évfolyam, 1-4. szám)
2010 / 1-2. szám - Eszkatológia és gazdaság - Méndez, José María - Török Csaba (ford.): Gazdasági válság vagy az értékek válsága?
Gazdasági válság vagy az értékek válsága? 49 a közgazdaságtanilag helyes doktrína. Azonban axiológiai szempontból szükséges, hogy ezt belefoglaljuk az értékek általánosabb szemléletébe. A MOSTANI GAZDASÁGI VÁLSÁGRÓL FOLYTATOTT AXIOLÓGIAI VITA 2008-ban a rendelkezésünkre állt már minden adat, hogy kijelentsük: a mostani pénzügyi válság és gazdasági recesszió végső és döntő oka az erkölcsi értékek általánossá vált elvesztése. Ennek elkerülhetetlen következménye a válság, amely most is tart, és nem tudjuk, mikor ér majd véget. Feltehetjük, hogy az egyenes és közvetlen felelősség a befektetők haszonvágyát terheli, amely a meggazdagodásra hajtotta őket. De ugyanígy terheli a bankárok oktalanságát is, akik annak ellenére hiteleztek, hogy tudták: olyan spekulációról van szó, amely nem eredményez termelést. Harmadrészt szólnunk kell a politikusok cinizmusáról, akik felismerték, mennyire veszélyes ez a helyzet a közjóra, még konkrétabban fogalmazva: az ártatlan állampolgárokra nézvést, mégsem vágtak elébe, nehogy szavazatokat és lehetséges hatalmat veszítsenek ezzel. A magánzók haszonvágya, a bankárok oktalansága és a politikusok cinizmusa halálos keveréket eredményezett. Azonban a két nagy válság közötti - legalábbis axiológiai hatással bíró - különbség abban áll, hogy 1929-ben az erkölcstelenség a Wall Streethez, az Államkincstárhoz és a FED6-hez kapcsolódó kisebbségre korlátozódott, míg napjainkban a nyugati társadalom minden rétegében megfigyelhető általános értékcsőd előre látható következményéről van szó. Az 1929-es válságra lehetett választ találni. Az állampolgárok nagy többsége tisztességes és dolgozó személy volt, nagy számban voltak hitelképes és jelentős szakértelmű bankárok és kereskedők, s ugyanígy nem volt hiány megbecsülésnek örvendő és tisztességes politikusokban sem. 2008-ban épp ellenkező a helyzet: az a benyomásunk, hogy nincs válasz a válságra. A társadalom jelentős része romlott, nincsenek erkölcsi értékei. A romlottság legfőképpen az értelmiségi rétegben mutatkozik, a megállapodott emberek körében, s a fiatalságban, amely erőszakban nő fel, s amely nem tiszteli a másik embert. Nincs itt módunk arra, hogy kimerítő dokumentációval bizonyítsuk: az egész világ tisztában van a fentebb leírtakkal. Ha egyesek kétellyel élnek is 6 FED: Federal Reserve, szó szerint Szövetségi Tartalék, tulajdonképpen az Egyesül Államok központi bankja - a fordító megjegyzése.
