Communio, 2010 (18. évfolyam, 1-4. szám)
2010 / 1-2. szám - Eszkatológia és gazdaság - Tück, Jan-Heiner - Török Csaba (ford.): Bíró és üdvözítő: eszkatoligikus megközelítés
Jan-Heiner Tück Bíró és üdvözítő: eszkatologikus megközelítés AZ ÍTÉLETRŐL VALÓ TEOLÓGIAI BESZÉD ÁTMENETI ÉS SZÜKSÉGSZERŰ JELLEGÉRŐL Csakis a legnagyobb óvatossággal lehet az ítéletről szólni a teológiában. Nem lehet elvárni, hogy elvonatkoztassunk a történelemtől, és nem tehetünk úgy, mintha átsuhanhatnánk felette, s Isten szemével ítélhetnénk meg az emberi szabadság, szenvedés és sebezhetőség történetének egész áttekinthetetlen szövedékét. Nem lehet előzetes ítéletet alkotni arról a végső ítéletről, amelyet a hit vár, s ugyanígy megkérdezhetjük magunktól azt is, hogy lehetséges-e egyáltalán az ítéletről beszélni még azelőtt, hogy az betelt volna rajtunk? Hogyan beszélhetne egy a történelemben és a történelmi körülmények között élő ember a történelem végéről és beteljesedéséről anélkül, hogy kitenné magát azon ellenvetésnek, miszerint mindazzal, amit mond, csupán méltatlan módon elővételezni akarja a végső ítéletet? Kétségtelen, hogy az eszkatológiáról való töprengés elkerülhetetlenül átmeneti és megközelítő jellegű. Ahol a világot ítélő és teljességgel betöltő Istenbe vetett hit meggyöngül, ott más tekintélyek bukkannak fel, amelyek szívesen betöltik az ő a szerepét. Nagy kísértést jelent az ember számára, hogy kénye-kedve szerint elfoglalja a végső tekintély helyét, mindenekfölött ebben az „Isten halála utáni” korban. Ezzel szemben egyre fontosabbá válik a teológiai kritika, amely igazán abból meríti erejét, hogy felismeri az emberi gondolat és cselekvés átmeneti jellegét a véggel és a beteljesedéssel szemközt. Az eszkatológiáról való teológiai elmélkedés azért is elengedhetetlen, mert offenzív módon mutatja fel annak a reménynek és értelemnek az értékét, amelyet a keresztény hit felkínál a mindenféle új vallás áradatától jellemzett korunknak. Ezen utóbbi megjegyzések már a téma szívébe vezetnek be minket.
