Communio, 2010 (18. évfolyam, 1-4. szám)
2010 / 1-2. szám - Eszkatológia és gazdaság - Puskás Attila: Törekvések Jézus üdvözítő művének újraértelmezésére a katolikus dogmatikában
36 Puskás Attila az utolsó vacsorán helyettesítő engesztelő áldozatként tekintett küszöbön álló halálára. (8) Végül a szótériológiai újraértelmezés egyik sokat tárgyalt kérdése a mai szisztematikus teológiában a helyettesítés fogalma, ennek viszonyulása a szolidaritás fogalmához, s alkalmazhatóságuk Jézus üdvözítő művére. E kérdés annak nyomán került a reflexió középpontjába, hogy I. Kant etikai-filozófiai természetű kritikával illette a helyettesítés kategóriájának szótériológiai alkalmazását. E bírálat lényege a következő: mivel erkölcsileg a bűn (adósság) átruházhatatlanul az elkövető személyhez kapcsolódik és személyes felelősséggel jár, morálisan lehetetlen a bűn átvétele, a bűnös képviselete, s így a helyettesítő áldozati halál is.26 Kant szerint a moralitás egyik alapelve, hogy az ember, mint szabad erkölcsi alany nem helyettesíthető, jótettének érdeme csak neki számítható be, mint ahogy saját bűnéért is a felelősséget egyedül ő viselheti, és így a jóvátételi kötelezettséget is csak ő maga tudja teljesíteni.27 Az erkölcsi érdem és a bűnadósság átruházhatatlan másra, mivel maga a morális szubjektum szabadságában helyettesíthetetlen. Kant kritikáját részben vagy egészen azóta is számos filozófus (Fr. Nietzsche, M. Heidegger, E. Levinas), teológus (A. v. Hamack, K. Rahner) és egzegéta tette magáévá (G. Friedrich, R. Bultmann). A kanti kritikának köszönhetően és tekintettel arra, hogy az elégtételadás, a büntetés elszenvedés és az engesztelő áldozat hagyományos modelljében bennfoglalt helyettesítés fogalma félreértésekre ad okot, a teológusok egy csoportja (K. Rahner, Ch. Duquoc, E. Schillebeckx, a felszabadítás teológia képviselői) nem a helyettesítés, hanem a szolidaritás kategóriájával igyekszik kifejezni Jézus üdvözítő művének „pro nobis” dimenzióját. A szolidaritás elvont kifejezése nem bibliai, ahogy a helyettesítés sem. A jog területéről származik és legalább három jelentésrétege van: (a) minden ember lényegi összetartozása, sorsközössége jóban-rosszban; (b) kölcsönös kiállás és síkra szállás egymásért; (c) egyenlőtlen helyzetekben elköteleződés a gyengébbek mellett áldozatok, akár az élet odaadása árán is.28 Már az Isten 26 „S ezt az eredeti, vagy egyáltalán minden megtehető jőt megelőző adósságot, ami nem egyéb annál, amit mi a gyökeres rosszon értünk, észjogi belátásunk szerint senki más nem törölheti el, ugyanis nem transzmisszibilis kötelem, amely áthárítható lenne másra, mint valami pénzbeli tartozás (ahol a hitelező számára közömbös, hogy az adós maga fizeti-e, vagy helyette valaki más), hanem a legszemélyesebb, nevezetesen bűntartozás, amelyet csak a büntetést érdemlő viselhet, s ezt nem vállalhatja át róla az ártatlan, akármilyen nagylelkű is." (1. Kant, A vallás a puszta ész határain belül, Budapest 1980,198; vő. 248). 27 Uo. 280 sk. 28 Vö. Kessler, Krisztológia, in A dogmatika kézikönyve I, 448.
