Communio, 2010 (18. évfolyam, 1-4. szám)

2010 / 3-4. szám - Bíró és Üdvözítő - Marion, Jean-Luc - Török József (ford.): Lustiger bíboros dicsérete (II.)

Jean-Luc Marion Lustiger bíboros dicsérete (II.) Ezt a fizikailag érzékelhető választást ugyan ki élte volna át jobban, mint Jean- Marie Lustiger? A belőle áradó erő és tekintély (nemes alakja, fenséges és változékony arca, ünnepélyes és átható hangja) nem személyes varázsának tulajdonítható, mert ilyennel soha nem rendelkezett, hanem a lelke és e vá­lasztás kivételes és tökéletes egybeesésének. A választásban eltűnt mindaz, ami az ő karakterét (a trentói teológia terminusával élve) jellemezte. Oly el­vitathatatlan tekintélye nem tőle származott, hanem Attól, Aki őt kiválasz­totta és küldte. Ami néha önhatalmúságnak látszott nála, az ellenkezőleg mérhetetlen alázatosságból fakadt: „Nem én buzdítalak titeket. Én nem ké­rek semmit. Krisztus nevében beszélek” (Osez erőire, p.28). Vagy: „Engem hallgatva nem nekem engedelmeskedtek, hanem Istennek, egészen úgy, amint én is Istennek engedelmeskedem, ha igazul és akaratát hirdetve szó­lok” (Osez erőire, p.43.). Joggal föltételezte, hogy soha nem saját nevében beszél. Ismerjük meg Jean-Marie Lustiger életének néhány szakaszát. Az, amit ő Isten választásának nevezett, bizonyosan nem az ő elhatározása volt Isten ügye mellett, hanem eredetileg Isten kegyelme Jean-Marie Lustiger felé. Egész története egy szünet nélkül újrakezdett meghívásból és erre adott vá­laszból tevődik egybe. Története kezdettől végezetig kihívás ( provocation), hivatás (vocation) volt, ami megszólít: „Tudom, élő kihívás vagyok” (Le Choix de Dieu, p.399). Párizsban, a XII. kerületben született 1926-ban, majd a XVIII. és a XIV. kerületben nőtt fel („A párizsi aszfalt virága vagyok” - dicsekedett), és bizto­san nem tartotta magát bevándorlónak. Szülei kétséget kizáróan Lengyel- országból jöttek, Bendrin nevű városkából, de elhatározták, hogy franciák lesznek, állampolgárai annak a Franciaországnak, amelyet az én nemzedé­kem már nem ismert. Ez a Franciaország 1918. november 11. (az első világ­háború vége) után Európában magabiztosan nagyhatalomnak tartotta ma-

Next

/
Oldalképek
Tartalom