Communio, 2010 (18. évfolyam, 1-4. szám)

2010 / 3-4. szám - Bíró és Üdvözítő - Dolz, Michele - Török Csaba (ford.): "Meglátjátok az Emberfiát eljönni" - Megfontolások Krisztus mint bíró ikonográfiája kapcsán

„Meglátjátok az Emberfiát eljönni

33

örök tűzre, amely a sátánnak és angyalainak készült. Mert éhes voltam, s nem adtatok ennem...” (Mt 25,31-46).

Ehhez az elsődleges forráshoz hozzá kell még kapcsolnunk a Jelenések könyvének egy részletét, amely az első ezredforduló után mindannyiszor felbukkan a képi ábrázolásokban: „Akkor hatalmas ragyogó trónt láttam, és a rajta ülőt, akinek tekintete elől menekült a föld s az ég, de nem maradt számukra hely. Láttam, hogy trónja előtt állnak a halottak, kicsinyek és nagyok. Könyveket nyitottak ki. Kinyitottak egy másik könyvet is, az élet könyvét. A halottak fölött ítélkeztek, ahogy a könyvekben fel volt jegyezve, a tetteik szerint. A tenger visszaadta a beleveszett halottakat. A halál és az alvilág is visszaadta halottjait, és mindenki fölött ítéletet tartottak a tettei alapján. A halált és az alvilágot a tüzes tóba vetették. A tüzes tó a második halál. Aki nem volt beírva az élet könyvébe, azt a tüzes tóba vetették” (Jel 20,11-15).

Ezekhez a szövegekhez hozzákapcsolhatjuk a második Tesszaloniki levél második fejezetét, amely felmutatja az ítéletet megelőző jeleket és az Anti- krisztus, vagyis a „kárhozat fia” alakját.

Nem feledkezhetünk meg arról, hogy a fenti szentírási szövegek elsődlegesen a liturgikus cselekményeken, a prédikáción, a kegyes irodalmon és a szent képi ábrázolásokon keresztüljutottak el a néphez, de még a klérushoz is. Mindezen formák folyamatos fejlődésen mentek át a középkor során. Az ítélet elképzelését bizonyítottan befolyásoló művek között meg kell említeni Autun-i Honorius Elucidarium-át, amely 1100 körül íródott, s amelynek hatása nyilvánvalóan felbukkan a francia ítélet-szobrokban, mint például Saint-Denis-ben.2 A mű párbeszéd a tanítvány és a mester között, s a feltett kérdések egy része a Végítéletre és a túlvilági életre vonatkozik. A válaszok között találunk néhány igen pontos jelzést, például a feltámadt, illetve bíró Krisztus külső ismertetőjegyeinek a keresztre feszített Krisztuséival való azonosságára vonatkozóan.

Vincentius Bellovacensis domonkos szerzetes a Beauvais-i kolostor priorja, s IX. Lajos király udvari prédikátora volt. Hírnevét a Speculum maius című nyolcvan könyvből álló enciklopédiának köszönheti, amely rendkívüli módon elterjedt. Az ikonográfiára az 1200 körül elkészített Speculum Históriáé címet viselő kötete hatott.

Sokkal kifinomultabb módon fejtette ki hatását néhány népszerű alkotás, mint a Dies irae, vagy előbb Itáliában, majd egész Európábanjacobus de Voragine Legenda aureája.

2 Barnes, B., Michelangelo's Last judgement. The Renaissance Response, University of California Press, Berkeley 1998,10.