Communio, 2010 (18. évfolyam, 1-4. szám)

2010 / 3-4. szám - Bíró és Üdvözítő - Dolz, Michele - Török Csaba (ford.): "Meglátjátok az Emberfiát eljönni" - Megfontolások Krisztus mint bíró ikonográfiája kapcsán

32

Michele Dolz

A végítélet ikonográfiái története világosan mutatja a Krisztusra vonatkozó látásmód és a hozzá való viszonyulás fejlődésének jegyeit. Nem szándékunk összefoglalni ezt a történeti folyamatot, csupán néhány szempontját szeretnénk elemezni. Alapvetően közismert, könyvekben és a világhálón könnyen fellelhető művekre fogunk hivatkozni, hogy ezzel is segítsük az Olvasót a megértésben.

A SZENTlRÁSI ALAP

Ha eltekintünk a leginkább anekdota-szerű és fantasztikus elemektől, mint például a kárhozottak kínjai vagy a feltámadás különféle módozatai, azt mondhatjuk, hogy a végítélet jelenete a Szentírás szilárd talaján nyugszik, sőt ebből a talajból meríti képi gazdagságát. Jézus meghirdette második eljövetelét, amikor majd nagy kataklizmák közepette végérvényes bíróként fog visszatérni. A hitehagyáson és a hamis krisztusokon túl „akkora lesz a gyötrelem, amilyen még nem volt a világ kezdetétől mindmáig és nem is lesz. Ha nem rövidülnének meg azok a napok, nem menekülne meg egyetlen ember sem. De a választottak kedvéért megrövidülnek azok a napok” (Mt 24,21-22). Ezután „amint a villám napkeleten támad és napnyugatig látszik, olyan lesz az Emberfiának eljövetele” (Mt 24,27). Az ezt követő versekben oly pusztulás áll szemünk előtt, amely bármely művész, vagy még inkább bármely prédikátor képzeletét magával ragadná.

„Mindjárt e gyötrelmes napok után a Nap elhomályosul, a Hold nem világít, a csillagok lehullanak az égről, és az egek erői megrendülnek.

Akkor feltűnik az égen az Emberfia jele, és a mellét veri a föld minden népe, mert látja, amint az Emberfia eljön az ég felhőin, nagy hatalommal és dicsőséggel. Elküldi angyalait hangos harsonaszóval, s összegyűjtik a választottakat a szélrózsa minden irányából, az ég egyik szélétől a másikig” (Mt 24,29-31).

Nem sokkal később, ugyancsak Máté evangélistánál Jézus leírja magát az ítéletet is. „Amikor eljön dicsőségében az Emberfia és vele minden angyal, helyet foglal fönséges trónján. Elébe gyűlnek mind a nemzetek, ő pedig különválasztja őket egymástól, ahogy a pásztor különválasztja a juhokat a kosoktól. A juhokat jobbjára állítja, a kosokat pedig baljára. Aztán így szól a király a jobbján állókhoz: Jöjjetek, Atyám áldottai, vegyétek birtokba a világ kezdetétől nektek készített országot! Éhes voltam, és adtatok ennem. [...] Ezután a balján állókhoz is szól: Távozzatok színem elől, ti átkozottak, az