Communio, 2010 (18. évfolyam, 1-4. szám)

2010 / 3-4. szám - Bíró és Üdvözítő - Haas, Alois Maria - Török Csaba (ford.): Dies irae, dies illa

Dies irae, dies ilia

27

1. Az első versben mint felhívó harsonazengés állnak előttünk a szavak: dies irae, dies illa, Ez Szofoniás próféta könyvéből vett idézet (1,15) - felkiáltás, amely jelzi az ítélet hirtelen való megérkeztét! Ez bizonnyal nem a haragbank sloterdijki értelemben háziasított igazgatójának a fellépése, hanem egy előre semmi esetre sem kiszámítható Istené, akitől az üdvöt és/vagy a kárhozatot vámunk kell. A sorsszerű nap következtében fellépő lángtenger elpusztítja (vagy feldúlja) a világot egy borzalmas tűzvészben (2Pt 3,6k; Mt 24,31).30 A záró utalás Dávidra (a régebbi verziókban Szt. Péterre [2Pt 3,12; 3,10]) és a Szibillára szent és profán személyek prófétai jövendöléseire vonatkozik. Dávid zsoltáraira kell gondolnunk (Zsolt 10,6kk; 49,3kk; 101,26k). Olyan szövegek ezek, amelyekben a végső napot összekötik az Úr érkezésével, gyakran pedig egy hatalmas tűzvésszel is. A Szibilla a második helyen áll mint profán prőfétanő. Ő - aki az egyházatyáknál mindig is nagy megbecsülésnek örvendett - tanúskodik a jövőben bekövetkezendő ítéletről, amely világégéssel együtt érkezik.31

2. A világ megrendülése a Lk 21,25-re vonatkozik, ahol félreérthetetlen jelek tűnnek fel az égen, és a tengerek is megremegnek. Mindez a (még élő) embereket kilátástalan félelemmel tölti el. Félnek a Bíró érkezésétől, aki stricte fogja őket egy párbeszédes eljárás (discussio) során megvizsgálni.

3. Az ítéletet hirdető harsona, amelynek hangja „csodálatosan” felzúg, a Mt 24,31-ben kerül említésre: hangjának kettős hatása van; életre kelti a holtakat (ez még korántsem jelent megváltást!), hívja a még élőket és elhat a legmesszebbi világrészekre is.

4. A „halál” és a „természet” biológiai valója csodálkozik és megdöbben ettől a hangtól, hatalmuk pedig látványosan megtörik. Minden „teremtmény” átalakul, mivel most a Bírónak kell választ adniuk.

5. Az „írott könyv”, amely megnyílik, olyan könyv, amelyben a világ minden dolga fel van írva. Ezt az eseményt a Jelenések könyve írja le, ahol könyveket nyitnak fel, amelyekben - mint egy liber vitae-ben - az emberek cselekedetei vannak rögzítve 0^120,12).

30 A világ pusztulásának tűz általi változatát legtöbbször jövőidőként értelmezik - és legtöbbször nem minden időkre szólóan, hanem a világ megfiatalodásának céljából. Eközben a világ özönvíz általi veszélyeztetettségét leggyakrabban a múltba helyezik. Vö. Grimm, J., Deutsche Mythologie, Coburg 1943, 441; Golther, W., Handbuch der germanischen Mythologie, Wiesbaden 2004, 634-648. Az özönvízről Id. Usener, H., Die Sintßuthsagen, Bonn 1899.

31 Sybiilinische Weissagungen. Greichisch-deutsch (auf der Ausgabe von A. Kurfass neu übersetzt und hg. vonJ.-D. Gauger), Düsseldorf etc. 1998, Buch II, 187skk (51skk). A téma utóéletéről tudósít Konstantin császár beszéde, ahol előfordul az akrosztichon Jészousz Khrisztosz Theou Hüiosz Szótár” (232. o.), valamint Lactanuus, Institutiones divinae 19, 2: .Amikor eljön, akkor a fekete éj sötétjében tűz lobban fel" (270-275. o.).