Communio, 2010 (18. évfolyam, 1-4. szám)

2010 / 3-4. szám - Bíró és Üdvözítő - Haas, Alois Maria - Török Csaba (ford.): Dies irae, dies illa

Alois M. Haas

Dies irae, dies ilia

A „keresztény-óvilági hagyományban gyökerező elképzelés, miszerint a történelmen belül érkezik el a végső állapot”1, egy olyan ítélet-felfogásban érte el a csúcspontját, amely szerint az emberiség vagy az örök üdvösségre, vagy az örök kárhozatra kap majd végül felszólítást. Kategoriális szempontból az ítélet során bekövetkező döntés nem tartozik az ontológia körébe (mint a „mi van?” kérdés folyománya), hanem sokkal inkább a történelem területéhez kapcsolódik (mint a „mi kerül majd végérvényesen, az idők végén eldöntésre?” kérdésre adott válasz). Ez azt jelenti, hogy a Végítélet dönti el, hogy az emberiség ,/mis-célja” a megígért „finis-véggel” „egybe tud-e esni”, „vagy sem”?1 2 Ezt a kérdést semmi esetre sem válaszolhatjuk meg egyszerű igennel vagy nemmel, „mert egyrészt a teológia kijelentéseinek, másrészt a történelem végső lezárásának a fényében kétségkívül fenn fog állni a végső létalaptól való feloldhatatlan elkülönülésnek, az elvetésnek, a kárhozatnak (vagy nevezzük akárhogy is ennek a céltévesztésnek az állapotát) a valósága. Merthogy létezik olyan vég, amely nem jelenti egyszersmind a cél elérését is. Csakhogy ez az «odaát»! A teológiai értelmezés azt mondja, hogy tulajdonképpen még az elvetés, a kárhozat, a szétválasztás valóságában sem lesz a creatio célja - a «cél» szó végső, legmélyebb és legfelfoghatatlanabb értelmében - elvétve”3.

1 Pieper, J., Über das EndederZtít. Eine geschichtsphilosophische Meditation, München 1950,167.

2 Uo. 94. - Az „idő végének” köze van az „idő beteljesüléséhez” és az „idő teljességéhez”. A teljesség pátosza — s ez messze több, mint az idő egyfajta funkcionális önteremtése - az idő végén az igazságosságban megvalósuló szeretetből fog fakadni: „A keresztény szótériológiában azért lehetséges a végsőkig, a beteljesülésig megmaradó szeretet, mert létezik egy igazságosság, amely végül úgy az élők, mint a megholtak vágyait beváltja” (Anglet, K., Begrenzung der Zeit. Traktat über die Vollendung, Würzburg 2008,107; Uö., Das Ende der Zeit - die Zeit des Endes. Eschatologie und Apokalypse, Würzburg 2005,131k). Vö. Haas, A. M., Mystische Eschatologie, inUö., Mystik im Kontext, München 2004, 147-167.

3 Pieper, J., i. m. 95.