Communio, 2009 (17. évfolyam, 1-4. szám)

2009 / 1-2. szám - Bevonulás Jeruzsálembe - Török Csaba: Gender studies és teológia - Harcok és távlatok

Török Csaba

Harcok és távlatok

Gender studies és teológia

Az elmúlt időszakban egyre nagyobb érdeklődés övezi a gender studies témakörét. Ha megvizsgáljuk a publikációk jegyzékét, igen széles spektrumú összképet kapunk. A középpontban a nemiség mint társadalmi, illetve kulturális meghatározottság vizsgálata áll.1 Ebből kifolyólag központi szerep jut a társadalmi nemi szerepek, a nőség és férfiság kulturális tanulmányozásának1 2, ami nem egyszer együtt jár a nő szükségszerű felszabadításával a maszkulin világ terhei alól3. Itt nem pusztán a szociális viszonyok újragondolásáról van szó, hanem messze többről. A filozófia, a szaktudományok, de még a művészet4 5 is a férfiak által uralt terület, a nők nem jutottak szóhoz bennük, és még napjainkban is alulreprezentáltak. Éppen ezért az alapokig kell visszanyúlni, általános kritikát kell gyakorolni minden nézettel, elképzeléssel és gondolattal szemben, amelyet kizárólag férfiak szültek meg, alakítot1 A téma iránt érdeklődő olvasó számára bevezetést ad: N. Deghle, Gender/Queer Studies, Paderborn 2007; R. W. Conell, Gender, Oxford 2002; P. M. Hahlbohm - T. Hurun, Querschnitt Gender Studies. Ein interdisziplinärer Blick nicht nur auf Homosexualität. Kiel 2001; Gender Studies: Eine Einführung, (szerk. Ch. von Braun - I. Stephan), Stuttgart 2006; Handbuch Frauen- und Geschlechterforschung (szerk. R. Becker - B. Kortendiek), Wiesbaden 2004; Kultur, Geschlecht, Körper (szerk. Genus - Münsteraner Arbeitskreis für Gender Studies), Münster 1999.

2 Ld. Ch. Weinbach, Systemtheorie und Gender. Das Geschlecht im Netz der Systeme, Wiesbaden 2004; Th. Laqueur, Auf den Leib geschrieben. Die Inszenierung der Geschlechter von der Antike bis Freud, München 1996.

3 Ennek a felszabaditási gondolatnak sajátos hatása lesz a teológiára (megszületik egyfajta „nemi felszabaditásteológia”), vő. M. Daly, Beyond God the Father: Toward a Philosophy of Women’s Liberation, Boston 1973. Sajátos történeti perspektívában vizsgálja a kérdést: A. Jensen, Gottes selbstbewusste Töchter: Frauenemanzipation im frühen Christentum?, Münster 20 032.

4 Vö. Kunstgeschichte und Gender. Eine Einführung (szerk. A. Zimmermann), Berlin 2006.

5 Ezen kritikagyakorlás kapcsán ld. S. Hark, Dissidente Partizipation. Eine Diskursgeschichte des Feminismus, Frankfurt a.M. 2005; J. Butler, Körper von Gewicht: Die diskursiven Grenzen des Geschlechts, Frankfurt a.M. 1997; B. Duden, Geschichte unter der Haut, Stuttgart 1987. Hogy az ál-