Communio, 2009 (17. évfolyam, 1-4. szám)
2009 / 1-2. szám - Bevonulás Jeruzsálembe - Török Csaba: Gender studies és teológia - Harcok és távlatok
Gender studies és teológia 77 tak ki és állítottak elfogadottként vagy egyenesen általánosan kötelezőként mindenki elé5. Ezen - tegyük hozzá: nem egyszer ellenséges hangvételű, ám olykor valóban jogos - kritika magától értetődően a teológiát sem hagyja érintetlenül6. A kereszténységben ugyanis az istenkép alapvetően férfi meghatározottságú7, és ez visszatükröződik az egyházszervezetben is. Ha tehát meg akarjuk vizsgálni, hogy a gender studies milyen hatást gyakorol a teológiára, akkor a lehetséges konvergenciák és / vagy divergenciák három szintjét kell figyelembe vennünk:- istenkép,- emberkép,- egyházkép. E három szint nagyon általánosnak tűnik, és nem is vállalkozhatunk arra, hogy egyetlen rövid tanulmányban minden elemében átfogjuk a vitatott szempontokat, mégis megkísérlünk olyan alapvető megállapításokat tenni, amelyek segíthetik a kérdés iránt érdeklődő olvasót abban, hogy kritikus szemmel viszonyuljon a lassan parttalanra duzzadó szakirodalomhoz (amely megalapozottat és megalapozatlant nem egyszer mindenféle differenciálás nélkül közöl), és meglegyenek azok a szilárd orientációs pontjai, amelyek segíthetik a valóban krisztusi állásponthoz való hűségben. láspontok mennyire különbözőek, s hogy maga a kritika is kritika tárgyává lett, arról tudósít: J. Sommerbauer, Differenzen zwischen Frauen. Zur Positionsbestimmung und Kritik des postmodemen Feminismus, Münster 2003. 6 Alapvető fontosságú műnek számít: C. J. M. Halkes, Gott hat nicht nur starke Söhne Gütersloh: Gütersloher Verlagshaus 1980; UÓ., New creation. Christian feminism and the renewal of the earth, London 1991; R. Radford Ruether, Sexism and Cod-Talk. Toward a Feminist Theology, Boston 1983; H. Meyer-Wilmes, Rebellion auf der Grenze. Ortsbestimmung feministischer Theologie, Freiburg i.Br. 1990; Wörterbuch der feministischen Theologie (szerk. E. Gössmann et aliae), Gütersloh 1991; Scherzberg, L, Grundkurs feministische Theologie, Mainz 1995; Wie wir wurden, was wir sind. Gespräche mit feministischen Theologinnen der ersten Generation (szerk. G. Feld), Gütersloh 1998; Arbeitsbuch Feministische Theologie (szerk. I. Leicht et aliae), Gütersloh 2003; Feministische Theologie. Initiativen, Kirchen, Universitäten - eine Erfolgsgeschichte (szerk. G. Matthiae), Gütersloh 2008. A Szentháromság személyeiben nem jelenik meg oly egyértelműséggel és nyíltan a női princípium, mint például a hindu főistenek triászában. Erre ugyan azt lehet felelni, hogy Isten lényegénél fogva túl van minden nemi kategórián, ám ez a válasz nem elégíti ki a kritika gyakorlóit, hisz azzal viszontválaszolhatnak, hogy az Istenre alkalmazott képek és kifejezések ettől függetlenül alapvetően férfias meghatározottságúak. A Mária-tisztelet ugyan ad a nőiségnek egyfajta méltóságot (a szentek kultuszának hiánya a férfi-nő princípium kérdését még élesebbé teszi a protestáns közösségekben), azonban ez messze nem egyenértékű azzal, mintha a Szentháromság egyik személye lenne a női attribútumok hordozója. A magyar nyelvű szakirodalom minden bizonnyal azért érzékeli kevésbé a kérdés súlyát, mert nyelvűnk nem különböztet meg hím- és nőnemet, ebből kifolyólag a szavak, kifejezések használatában nem érezzük erőteljesnek a nemi determinációt.
