Communio, 2009 (17. évfolyam, 1-4. szám)
2009 / 1-2. szám - Bevonulás Jeruzsálembe - Török Csaba: Gender studies és teológia - Harcok és távlatok
Gender studies és teológia 81 Az így megfogalmazott istenkép szükségszerűen idegenkedik az olyan Letimotivok által uralt nézetektől, mint Isten királyi, hadvezéri hatalma, a végül mindent uralma alá vető ítélet, az ősi törzsfőként, paterfamilias-ként leképezett Mindenható. Ehelyett az isteni gyöngédség, szelídség, anyaiság elemei kerülnek előtérbe. A tematika reprezentáltsága felekezetfüggő. Az ortodox és katolikus hagyományban - függetlenül a sokak szerint férfiközpontú egyházképtől - Isten „nőies” vonásai központi szerepet kapnak a személyes jámborságban. Ez leképeződik - hogy egy kézzel fogható példát említsünk - az ikonok szintjére is: gondoljunk a gyöngéd istenszülő ikonjának ősi hagyományától kezdve a nőies alkatú, testtartású és arckifejezésű szentábrázolásokon át egészen a napjainkban elterjedt, a szakáiból eltekintve tökéletesen feminin irgalmas Jézus képekig tartó nagy ívre. A protestantizmusban a nőiség jelenléte alig lehelhető fel az egyházi és a személyes istenképben. Itt egy totálisan patriarchális istenkép és jámborság született meg, amely a lelkiségben - kiiktatva a szentkultuszt, a képtiszteletet és a liturgiát a maga komplex érzelmi-emberi valóságával - minden komplementaritás nélkül áll, és végső soron az érzelmi-gyöngédségi szinten való hiányhoz vezet.20 Nem kívánunk külön foglalkozni a biblikus képekkel, amelyekben Isten anyaként jelenik meg, illetve a patriarchális Isten-ember viszonyrendszer helyébe egyfajta „erotikus képiség” lép, hisz ez már más irányú vizsgálódást követelne meg. Ezen a helyen inkább idézzük XVI. Benedek pápa Deus cari- tas est kezdetű enciklikáját, ahol a kérdést tömören összefoglalja: „Mindenekelőtt Ozeás és Ezekiel próféták írták le merész erotikus képekkel Istennek e népe iránti szenvedélyes szeretetét. Isten Izraelhez fűződő kapcsolatát a jegyesség és a házasság képével ábrázolják; ezért a bálványimádás házasságtörés és prostitúció. Ezáltal, miként láttuk, a termékenységkultuszokat visszaéléseikkel együtt az er ősz szóval fej ezik ki, de az Izrael és Istene közötti hűséges kapcsolatot is kifejezik vele. Isten és Izrael szerelmi története a legmélyebben abban valósul meg, hogy Isten odaadja népének a Tórát, ami azt jelenti, hogy fölnyitja a szemét 20 Ezt a mondatot azért mertük leírni, mert református egyetemi teológia professzor szájából hallottuk. Érdemes felfigyelnünk arra, hogy mig ezen a ponton a protestáns istenkép erőteljesen patriarchális voltáról beszélünk, addig napjainkban az egyházképet épp a katolikus és az ortodox félnél jellemzik erőteljes patriarchális vonások. Lehetséges, hogy amennyiben a személyes lelkiség terén kiiktatódik a nőiség, akkor az szükségszerűen az egyházszervezet terén talál magának új terepet (pl. női lelkészi szolgálat)? Lehetséges, hogy a nők hierarchikus térnyerését a protestáns felekezetekben egyfajta hiány kiegyensúlyozásaként szemlélhetjük, még ha az adott hiány más szinten létezik is, mint az ellensúlyozásra kidolgozott megoldás? Olyan kérdések ezek, amelyeknek alapos vizsgálata önálló tanulmányt igényelne.