Communio, 2009 (17. évfolyam, 1-4. szám)
2009 / 3-4. szám - Isten Országa és a világ - Puskás Attila: Az Oltáriszentség teológiájának alapvető szempontjai II. János Pál pápa: Ecclesia de Eucharistia című körlevelében
Az Oltáriszentség teológiájának alapvető szempontjai... 175 désben, fokozza bennünk a Föld iránti felelősségérzetet is, erőt ad a mindennapok hűséges szolgálatához, a békéért, igazságosságért és az élet megóvásáért folytatott küzdelemhez (EE 18-20). Az Eucharisztia és a testvéri szolgálat elválaszthatatlan összetartozásának beszédes jeleként értékeli a körlevél azt a tényt, hogy a János-evangélium utolsóvacsora leírásában az Eucharisz- tia-alapítás helyén a lábmosás történetét olvassuk, Jézus alázatos szolgálatának szimbolikus mélységű tetteként. Az enciklika tanítása szerint az Eucharisztia kozmikus dimenzióval rendelkezik, „magában foglalja és áthatja az egész teremtést” (EE 8). E meglepőnek tűnő kijelentés egyenesen következik a megváltás titkából, melynek az Eucharisztia sűrített foglalata. Ha a megváltás a teremtés rendjének helyreállítása oly módon, hogy az átfogja a teremtés szellemi és anyagi tartományát is, akkor a megváltói művet megjelenítő Eucharisztia valamiképpen az egész teremtést érinti. A körlevél Krisztus húsvéti misztériumának kozmikus távlatát a következőképpen fogalmazza meg: „így O, az örök főpap, amikor tulajdon vérével belép az örök szentélybe, visszaadja a Terem tőnek és Atyának az egész megváltott teremtést” (EE 8). Amikor az Eucharisztiában megváltásunk műve valósul, az értünk meghalt és föltámadt Krisztus áldozata jelenvalóvá válik, akkor megtörténik a megváltott teremtés visszaadása az Atyának, s ez által az Atya megdicsőítése. Ez oly módon megy végbe, hogy Krisztushoz társulva az Egyház is alanya ennek a visszaadásnak, Jegyeséhez csatlakozva, mint Mennyasszony ő is megdicsőíti az Atyát azzal, hogy a teremtést visszaadja Teremtőjének. A körlevél szavaival: „Az Egyház papi szolgálata által teszi ezt a legszentebb Szentháromság tiszteletére. Valójában ez a hit misztériuma, mely az Eucharisztiában valósul meg: az Isten keze által teremtett világ Krisztustól megváltottan visszatér Hozzá” (EE 8). Hozzá tehetjük ehhez, hogy a kozmikus távlat beleilleszkedik az Eucharisztia eszka- tologikus dimenziójába. Hiszen az, ami a hit misztériumaként, szentségi módon, valóságosan, de mégis csak elővételezve történik a szentmisében, vagyis a megváltott világ visszaadása az Atyának, az a történelem végén nyilvánvaló módon teljesedik be, amikor Krisztus átadja az uralmat az Atyának, hogy Isten legyen minden mindenben” (vö. lKor 15,24.28). 3. AZ EUCHARISZTIA ÉS AZ EGYHÁZ MISZTÉRIUMÁNAK KAPCSOLATA Az enciklika célja továbbgondolni a II. Vatikáni Zsinat tanítását az Eucharisztia és az Egyház viszonyáról. Már a zsinati dokumentumok úgy mutatják be az Eucharisztiát, mint az egész egyházi élet középponti misztériumát (SC 10;
