Communio, 2009 (17. évfolyam, 1-4. szám)
2009 / 3-4. szám - Isten Országa és a világ - Puskás Attila: Az Oltáriszentség teológiájának alapvető szempontjai II. János Pál pápa: Ecclesia de Eucharistia című körlevelében
Az Oltáriszentség teológiájának alapvető szempontjai... 167 latában, a szentmise áldozati jellegének háttérbe szorulását vagy egyenesen tagadását, a szolgálati papság szükségességének megkérdőjelezését az Eucha- risztia ünneplésében, és végül az ökumenikus közeledés területén az inter- kommunio gyakorlását bizonyos helyeken. Amint az enciklika címe is mutatja, a pápa az Eucharisztia és az Egyház szoros kölcsönös kapcsolatának a bemutatásával kívánt teológiai választ adni ezekre a problémákra. Körlevele egyszerre hivatalos, tekintélyi tanítás és ugyanakkor tanúságtétel, melyben a pápa arról vall, hogy személy szerint neki, mint papnak és Róma püspökének mit jelent a szentmise bemutatása, az Eucharisztia ünneplése és az Oltá- riszentségben jelenlévő Jézus imádó szemlélése. A 2003 nagycsütörtökén kelt körlevél minden hívőt meghív az Eucharisztia misztériumának újrafelfedezésére, s ugyanakkor a papi identitás legmélyebb forrásának tudatosításában segíti a szolgálati papságot. Figyelemreméltó az a körülmény, hogy a tradícióból vett érvelés során az enciklika előszeretettel idézi a keleti egyházatyák szövegeit (legtöbbször Aranyszájú Szent János, aztán Alexandriai Szent Kürillosz, Jeruzsálemi Szent Kürillosz, Szent Efrém, Antiókhiai Szent Ignác, Szent Baszileiosz gondolatait), sőt a kortárs ortodox teológus, Nicolas Caba- silasra is hivatkozik. A nyugati atyák illetve egyháztanítók közül csak Szent Ágoston és Aquinói Szent Tamás megfontolásaival találkozhatunk a körlevélben. E tudatosan alkalmazott aránytalanság nyilvánvalóan annak fokozott hangsúlyozására szolgál, hogy az Eucharisztia misztériumának megval- lásában a katolikus Egyház és az ortodoxia teljes mértékben azonos hitet vall. A keleti tradíció gazdagságának erőteljes jelenléte a szövegben egyúttal jelzi a pápa és a katolikus teológia készségét az ortodox egyházak teológiai örökségének befogadására, ami nagy mértékben előmozdíthatja a teljes hitbeli és majd az eucharisztikus kommúnióban megvalósuló egység elérését célzó ökumenikus törekvéseket. XVI. Benedek pápa Sacramentum caritatis kezdetű apostoli buzdítása az Eucharisztia Évét lezáró és 2005 októberében megtartott XI. rendes és általános püspöki szinóduson megfogalmazott teológiai reflexiók és lelkipásztori javaslatok összefoglalását adja. A Katolikus Egyház Katekizmusa szerkezeti felépítéséhez hasonlóan (A keresztény hit megvallása - A keresztény misztérium ünneplése - Élet Krisztusban) a dokumentum az Eucharisztia misztériumát három fő szempont szerint közelíti meg: az Eucharisztia misztériumát hisszük (Az Eucharisztia misztérium, melyet hinnünk kell), ünnepeljük (Az Eucharisztia misztérium, melyet ünnepelnünk kell) és éljük (Az Eucharisztia misztérium, melyet élnünk kell). XVI. Benedek pápa apostoli buzdítása szépen folytatja, tovább bontja és konkretizálja II. János Pál körlevelének üzenetét. Az Ecclesia de Eucharistia enciklikában egy rövid fejezet szól az Eucha-
