Communio, 2009 (17. évfolyam, 1-4. szám)
2009 / 3-4. szám - Isten Országa és a világ - Puskás Attila: Az Oltáriszentség teológiájának alapvető szempontjai II. János Pál pápa: Ecclesia de Eucharistia című körlevelében
Puskás Attila Az Oltáriszentség teológiájának alapvető szempontjai II. János Pál pápa: Ecclesia de Eucharistia című körlevelében í. papai megnyilatkozások az eucharisztiAról A II. VATIKÁNI zsinat utAn A II. Vatikáni Zsinatot követő pápák szükségesnek látták, hogy mint Péter szolgálatának hordozói az Eucharisztia titkáról hivatalos, az egész egyetemes Egyházhoz címzett tanítói megnyilatkozásban szóljanak. E dokumentumok a Trentói és a II. Vatikáni Zsinatnak az Oltáriszentségről szóló dogmatikai tanítását megerősítik, nyomatékosan hangsúlyoznak belőle különösen is időszerűnek tartott hittartalom-elemeket és újabb szempontokkal egészítik ki azt. VI. Pál pápa Mysterium /idei körlevele (1965: DH 4410-4413) elsősorban Jézus valóságos és szubsztanciális eucharisztikus jelenlétének katolikus hitét állította előtérbe, s ennek folyományaként az Oltáriszentségben jelenlévő Jézus imádásának szükségességét. Az újabb értelmezési törekvéseket kiigazítva, melyek a fenomenológia és az egzisztencialista filozófia nyomán az eucharisztikus konszekráció cselekményét „jelentésváltásként” (transsig- nificatio), illetve „rendeltetés változásként” (transfinalisatio) interpretálták, a pápai enciklika hangsúlyozza a hagyományos „átlényegülés” (transsub- stantiatio) tanának maradandó és helyettesíthetetlen jelentőségét. II. János Pál pápa, miután péteri szolgálatának kezdetén Dominicae Cenae (1980) kezdetű apostoli levelében már szólt az Eucharisztia misztériumáról, pápaságának utolsó éveiben ismét szükségesnek tartotta, hogy két dokumentumot adjon ki e témakörben. így jelent meg 2003-ban az Ecclesia de Eucharistia kezdetű körlevele és 2004-ben a Mane nohiscum Domine című apostoli levele, melyet a pápa szándéka szerint kiegészített a Szentségi Kongregáció Redemptionis Sacramentum kezdetű instrukciója. A pápa encik- likája választ és iránymutatást kívánt adni azokkal a negatív jelenségekkel kapcsolatban, melyek a zsinati liturgikus reform értékes gyümölcsei mellett mintegy árnyékként bukkantak fel az egyházi életben. A körlevél ezek közé sorolja az Eucharisztia imádásának megszűnését egyes részegyházak gyakor-
