Communio, 2009 (17. évfolyam, 1-4. szám)
2009 / 3-4. szám - Isten Országa és a világ - Vass Bálint: A lét fogalmának történeti megragadása Balthasar teológiájában
A lét fogalmának történeti megragadása Balthasar teógiájában 149 ajándékozásán alapul, amely végtelenül és kimeríthetetlenül értékesként és elragadóként nyilvánul meg számunkra.”25 De a szépség, bár objektív jelenlevő valóság, nem a tárgynak a sajátja, hanem visszautal arra a „mélységre” (Tiefe), mely a tárgyban, mint szépség válik érzékelhetővé. Szent Tamás a szépségnek a tárgyban jelenlevő objektív megragadhatóságát fejezi ki a species-splendor-nak az esse-essentia mintájára használt esztétikai fogalmaival. „[...] a szépen belül megkülönböztetjük és összekapcsoljuk egymással azt a két mozzanatot, amely régtől fogva alapvető eleme az esztétikának, s amelyet Aquinói Tamás nyomán speciesnek (vagy/ormának), alaknak és lumennek (vagy splendomak), ragyogásnak nevezhetünk. A szép mint alak anyagi valóság, megragadható, sőt számokkal leírható mint számok viszonya, mint harmónia és léttörvény.”26 Eszerint a species a létező konkrét, lét és lényeg összetettségében megjelenő fizikai megnyilvánulása, melyben a szépség, mint splendor, a „mélységinek ragyogásaként válik megtapasztalhatóvá. Ahhoz, hogy a szépség szerepét jobban meg lehessen ragadni Balthasar- nál, ahhoz itt egy kis kitérőben tisztázni kell másik két transzcendentálé, az igazság és a jóság szerepét is. A lét e három transzcendentális tulajdonságának már csak azért is nagy a jelentősége a balthasari teológiában, mert ezek alapján szerkesztette meg fő művét, a trilógiát. Ennek első része A dicsőség felfénylése (Herrlichkeit) a szépségnek, a Theodramatik a jóságnak és Theologik az igazságnak lett szentelve. Ez a kis kitérő a következő bekezdésben segíteni fog abban is, hogy megértsük, miképpen ötvöződik az előző pontokban tárgyalt fenomenológiai szempont (a mélység közvetlen észlelhetősége) a szeretet dinamikájának szempontjával27. Az igaznak Balthasar egy sajátosan fenomenológiai meghatározást ad a görög aletheia jelentésének megfelelően: feltárultság (Erschlossenheit), lelep- lezettség (Enthülltheit). Azaz a létalapnak (Seinsgrund) a feltárulása a jelenségben (Erscheinung), ahogyan a lét megmutatkozik létezőben. Itt tehát a to- mista distinctio reális fenomenológiai átírásáról van szó28. Megjegyzendő, hogy ez a fenomenológiai színezet egyben az igazság fogalmát egy dinami25 A dicsőség felfénylése I., 111. 26 A dicsőség felfénylése I., 111. 27 A következő elemzés a Theologik 1, Wahrheit der Welt, Einsledeln: Johannes Verlag, 1985, 246-255.-ra támaszkodik, (ezentúl: TLI) 28 Bár itt a heideggeri ontológiai differencia nyomán a lét és létező kölcsönös viszonyáról esik sző, azt Balthasar mégis a szenttamási, azaz a lét és a lényeg közötti differencia felöl értelmezi és alapozza meg.
