Communio, 2009 (17. évfolyam, 1-4. szám)

2009 / 1-2. szám - Bevonulás Jeruzsálembe - Granados, José - Török Csaba (ford.): Az új Hozsanna az új Templomban - Jézus bevonulása Jeruzsálembe

Az új Hozsanna az új Templomban 11 Az egész templomi bevonulást leíró epizódot ez az értelmezési szint hatja át: kinyilatkoztatja számunkra Jézus sajátos identitását, azét, aki nagyobb, mint Jónás, nagyobb a prófétáknál, még magánál a szentélynél is (Mt 12,6). Eme misztérium megvallásának kulcspillanatára Kajafás főpap előtt kerül sor, azon vádaskodás szövegkörnyezetében, amely Jézusnak a Templomra mondott szavaira vonatkozott. A hamis tanúk szerint a Mester arról beszélt, hogy lerombolja a Templomot, amelyet emberi kéz épített. Azért teszi ezt, hogy felépítsen egy másikat, amelyet nem emberi kéz alkotott (Mk 14,58). A János szerinti evangéliumból tudjuk, hogy Jézus valóban kiejt egy ilyetén mondatot az új Templomról, egy olyan mondatot, amelyet hallgatói nem értenek meg. Ez az értetlenség megmagyarázhatja a tanúk eltérő verzióit. Ezért tehát a főpap, látva a kilátástalan helyzetet, megváltoztatja a kihallga­tás menetét, és azt kérdezi Jézustól, ő-e a Messiás, az Áldott Isten fia (Mk 14,61)? Megjegyezzük, hogy Kajafás itt nem pusztán azon fáradozik, hogy megváltoztassa a témát azáltal, hogy megszakítja a vádaskodások fonalát és elfeledkezik a templomi esetről: az Isten Fiának volt fenntartva az a jog, hogy felépítse a definitiv Templomot18. Midőn Jézus megvallja, hogy ő a Messiás és Isten Fia, egyszersmind kihirdeti sajátos, a Templomra vonatko­zó küldetését is. Az Úr szavai nem korlátozódnak messiási igényének ki­jelentésére, ami a főpapban botránkozást vált ki, és a káromlással való meg­vádoláshoz vezet. Jézus önmagát azonosítja Isten Templomával, és ezzel Is­tennel egyenlővé teszi magát: „Látni fogjátok, hogy az Emberfia ott ül a hata­lomjobbján, és eljön az égfelhőin" (Mk 14,62)19. Ebben a kontextusban eszünkbe juthat az a válasz, amelyet István adott üldözőinek, amikor hosszasan beszélt előttük a Templomról, és azt állította, hogy magát Jézust látja ülni az Atya jobbján (ApCsel 7,56). Az első vértanú úgy látja a megdicsőült Istenfiát, mint Isten jeruzsálemi Templomban való lakozásának teljességét. A János szerinti evangéliumban található egy mon­dat, mégpedig Jézusnak Natanaelhez intézett válaszában, amely szintén ugyanezen látomásra vonatkozik. A tanítvány, aki meglepődik az eléje tárt kinyilatkoztatáson, még sokkal nagyobb dolgokat kell, hogy meglásson: „Bizony, bizony mondom nektek: Lát­ni fogjátok, hogy megnyílik az ég, s az Isten angyalai föl- s leszállnak az Emberfia 18 Ld. James D. G. Dunn, Jesus Remembered. Christianity in the Making 1, Edermans, Grand Ra­pids 2003, 633. 19 A Templom tematikája visszatér Mk 15,28-29-ben. A tömeg azért gúnyolja a keresztre fe­szítettet, mivel képtelen leszállni a keresztről, még kevésbé újraépíteni a Templomot. Tudtukon kívül az arra járók a kereszt (mint új Templom) titkára hivatkoznak, arra a titokra, amelyet meg­erősít a szentély függönyének Jézus halálakor való kettéhasadása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom