Communio, 2008 (16. évfolyam, 1-4. szám)
2008 / 1-2. szám - Eucharisztia - Braunsteiner, Gloria: A megélt hit kifejeződése a liturgiában. Joseph Ratzinger liturgikus teológiája
A megélt hit kifejeződése a liturgiában 47 nési formává lett kifejeződése. Hasonlítható a nagy hitvalláshoz, amely a történelem folyamán alakult a Szentlélek vezetésével, és nem emberi találmány. Ennek hátterében értelmezhetjük, hogy a „kreativitás” teljes szabadsága nem lehet a liturgia hiteles kategóriája. Mivel a liturgia Isten útja ebbe a világba, aki a Szabadító, a rítusnak nem lehet semmi köze a megkövese- déshez.29 Ellenkezőleg, éppen a liturgia válhat az inspiráció kimeríthetetlen forrásává, minthogy benne Isten megérint a jelenlétével.30 Az emberi újító ötletek a kreativitás értelmében ezért a rítus alapelveit nem megsértvén bizonyos keretek között kell hogy mozogjanak. A rítus biztosítja a liturgia lényeges magvának változtathatatlanságát, ami összeköti a zsinat előtti és a zsinat utáni időszakot.31 A participatio actuosa zsinat utáni értelmezése gyakran fatális beszűkülés áldozata.32 Ugyanis azáltal, hogy a zsinat hangsúlyozta a hívő közösség értékét, a liturgia ünneplésének módját, mintha kisajátítanák egyesek, szinte az ünneplőket helyezik a középpontba. A kreativitás helye a zeneművészeti megformálás területén található, itt kívánatos és itt szükséges.33 Ha tehát helyesen értelmezzük a közösség fogalmát, nem tévedhetünk abban sem, milyen a szerepe a scholának, a kórusnak, egyáltalán az egyházi zenének, és nem látunk majd az „aktív részvételükben” valami külsőségeset.34 35 A szolgálatuk segíti mindazokat, akiknek nincsenek zenei adottságaik, s ha a liturgia cselekményén elhangzó zenét, amely a zsinat szerint már önmagában liturgikus megnyilvánulás - nem aláfestés - bensőségesen, nyitott szívvel hallgatják, akkor valósul meg bennük a participatio actuosa. Ratzinger ezt a folyamatot, amelyben az ének és zene szépsége által szívük mélyén megérintheti a hívőket, belső imaként, a keresztény helyettesítés (Stellvertretung) fogalmával nevezi meg.33 Ennek legérthetőbb példája a gregorián lehet,36 amely abban az esetben is, ha közvetlenül nem is érthető valaki számára a szövege, magával ragadja és lenyűgözi37 a tevékenyen hallgatót. 29 Vö. Der Geist der Liturgie 137-146. 30 Vö. Der Geist der Liturgie 134. Vö. Liturgie - wandelbar oder unwandelbar; in: Das Fest des Glaubens 71-86. 32 Vö. Das Fest des Glaubens 108. 33 Vö. Das Fest des Glaubens 55-67. 34 Az egyházi zenét illetően most nem mélyedhetünk el további és a témát kimerítő részletekbe, az külön tanulmányt igényel. 35 Vö. Ein neues Lied für den Herrn 178. Vö. Das Fest des Glaubens 87-89. Az Egyház kincsével, a gregoriánnal és jelentőségével Ratzinger ezen kívül számos helyen foglalkozik. PL: Sacramentum Caritatis 42, 62; Das Fest des Glaubens 108; Der Geist der Liturgie 125-126 stb. 37 Vö. Das Fest des Glaubens 108.
