Communio, 2008 (16. évfolyam, 1-4. szám)

2008 / 1-2. szám - Eucharisztia - Braunsteiner, Gloria: A megélt hit kifejeződése a liturgiában. Joseph Ratzinger liturgikus teológiája

A megélt hit kifejeződése a liturgiában 41 ban áll az Atyával: ez az első vetülete a fiúságának, és ebből ered az Egyház. Lukács evangéliuma szerint abból látható, kicsoda Jézus, amint imádkozik. A keresztény hitvallás pedig a Jézus imájában való részvételből ered, Jézus bevonja az embert a saját beszélgetésébe az Atyával. így az ember Jézus leg- valósabb és legbensőbb mivoltában vehet részt. Ez egyúttal részvétel Jézus magányában és egyedi identitásában.3 Ratzinger rámutat arra, hogy tévedés lenne ekkléziológiai válságról be­szélni látván, hogy kiürülnek a templomok - ugyanis a tulajdonképpeni válság a krisztológiát érinti: abban nyilvánul meg, hogy Jézust elkülönítik Krisztustól.4 Ezzel az alapvetően exegétikai problémával műveiben több he­lyen foglalkozik, és ez a kérdés gondolkodásának fő témáihozhoz tartozik (Bevezetés a kereszténységbe, Eisenstadt 1976, A názáreti Jézus, Budapest 2008). A Jézus isteni mivoltába vetett hit képezi az istenkép alapkövét, ezen a meggyőződésen múlik minden, ez jelenti a sajátosan és megkülönböztető­en keresztényit. Ez a döntő istenkép elválaszthatatlanul kihat a liturgia ér­telmezésére is. Ratzinger szerint az imádkozó Jézus az Újszövetség legfontosabb monda­nivalója és egyúttal az ember központi valóságát fejezi ki. Ugyanis a fiúi en­gedelmesség5 által - Jézus emberré lett - analóg módon, az istengyermeki engedelmesség révén történik a megistenülés, a theosis, az ember leghatal­masabb átváltozása: azzal a feltétellel, hogy az ember belép Jézus imájába, Krisztus Testében, az Egyházban Jézus Krisztus imájává válik. A hívő meg­tanulja, hogyan éljen szabadságával. Jézus Krisztus személye az Atya iránt való odaadásában azonos az örök Isteni Fiú személyével, hiszen a személy fogalma kapcsolatot jelent.6 A keresztrefeszített és megdicsőült Megváltó jelenben megvalósuló imá­jának legtökéletesebb megnyilvánulása a keresztény liturgiában megy végbe. Odaajándékozta valóságos testét élete áldozatában, ezért az oltár Isten trón­ja, a liturgiában fölütötte mindenkorra sátrát, valós jelenlétével közöttünk lakozik (shekhina), hogy belőlünk a végleges templomot formálja meg.7 3 Vö. J. Ratzinger: Schauen auf den Durchbohrten. Einsiedeln 1990,13-18. Lásd ehhez szintén J. Ratzinger: Das Fest des Glaubens. Einsiedeln 1993, 24. 4 Vö. J. Ratzinger: Eine neues Lied für den Herrn. Freiburg, Basel, Wien 1995, 48. Vö. J. Ratzinger: Ein neues Lied 59-67. Jézus egész lénye abban nyilvánul meg, hogy a hatal­mat alázattá formálja át. Lásd ehhez szintén). Ratzinger: Das Fest des Glaubens, 24-25. 6 Vö. Ein neues Lied 33-37. 7 Vö. J. Ratzinger: Der Geist der Liturgie. Freiburg, Basel, Wien 2002, 74-79. A liturgia szel­leme, Budapest 2003.

Next

/
Oldalképek
Tartalom