Communio, 2008 (16. évfolyam, 1-4. szám)
2008 / 1-2. szám - Eucharisztia - Boulnois, Olivier - Török József (ford.): A szeretet ajándéka
A szeretet ajándéka 23 a különbözőség, hogy ameddig egy természetes test tagjai mind együtt léteznek (sunt omnia simul), addig a misztikus test tagjaira ez nem áll. Nem léteznek mind együtt sem a természetes létben, mert az Egyház testét emberek alkotják, akik a világ kezdetétől a világ végéig élnek, sem a kegyelmi létben, mert ha még kortársakról van is szó, közülük egyesek nélkülözik azt a kegyelmet, amivel később rendelkezni fognak, mások meg már birtokolják azt. így tehát ők a misztikus test tagjai, nem csak mert tagok a cselekedetben, hanem mert tagok a lehetőségben. És bizonyos lehetőségbeni tagok nem lesznek tagok soha a cselekvésben. Mások egy nap eljutnak a cselekvéshez, három fokozat szerint: az első a hit, a második a felebaráti szeretet, a harmadik a mennyei üdvösség. Tehát azt kell mondani, hogy Krisztus minden ember feje, de különböző fokokban.”28 Két pontban jellegzetes ez a szöveg. 1. Amint E. Voegelin megjegyezte, Krisztus minden ember feje és nem csak a látható Egyház tagjainak a feje. A misztikus test az Egyház, ami felöleli az üdvösségre esélyes egész emberiséget. A Krisztus-esemény nem árulta el, nem tagolta szét az emberiséget, így van ez valamennyi ember számára is: az Egyház tagjai vagy nem, Krisztus a fejük. Az igazi emberiség a teljes emberiség. 2. Szent Tamás az emberek totalitását történelmi szempontból szemléli, az idő egymást követésében, így az emberiség totalitása visszatekintve bentfoglaltatik a megtestesülésben, mint történelmi esemény. Ez a kiindulási pont, mint a hit tárgya, fejlődésünk princípiuma a szeretet által és a végső cél, a keresett boldogság. Az egész emberiség így egyetlen misztikus testet alkot abban az értelemben, hogy felvétetik Istenbe, aki megjelenik a történelemben, a jövőt is ideértve. A szimbolikus reprezentáció által Krisztus teste önmagában összebékíti az egész emberiséget. Szent Tamás az átlényegülés (transsubstantiatio) valóságára teszi a hangsúlyt. Ez annál is jelentősebb, mert mindig szem előtt tartja a misztérium társadalmi dimenzióját. Henri de Lubac összefoglalta a misztikus test teológiáját és megteremtette a szükséges egyensúlyt, megerősítvén a két dimenzió kölcsönösségét: az Eucharisztia készíti az Egyházat és az Egyház készíti az Eucharisztiát.29 E kettő kölcsönösen hat egymásra. Az Eucharisztia szentsége a Krisztus-esemény emlékezetét annyiban szolgálhatja, amennyiben előföltételezi mint alaphelyzetet és teljesíti a továbbadás kötelezettségét. Az Egyház Krisztus folyamatos 28 Somme théologique III, q.8, a.3. 29 Médüationsurl'Église, Paris, 1953 (2 éd.), pp. 103 et 116.
