Communio, 2008 (16. évfolyam, 1-4. szám)
2008 / 1-2. szám - Eucharisztia - Boulnois, Olivier - Török József (ford.): A szeretet ajándéka
22 Olivier Boulnois amelyet a Szűztől vett föl, Krisztus teste számtalan tiszta, bűn foltjától mentesült tagból eredez, az Egyház egysége is számos tiszta és makulátlan személyből eredez.”23 A szentség az Egyházat csupán jelzi és nem tartalmazza: a kenyér és a bor látható formája kifejezi az Egyház egységét végig az egész történelem folyamán, de azt nem tartalmazza, mert az Egyház társasága (societas) jelen van a szentség körül, sőt azon túlárad. Ellenkezőleg, Krisztus testét egyszerre jelzi és tartalmazza a szentség: tartalmazza a testét, amit anyjától vett föl és a vérét, amelyet értünk kiontott. „Ilyen Krisztus kettős teste.”24 Egy társaságban, ahol a tartalmazott képe biztosítja az identitást és ígéri az üdvösséget25, ezt a dimenziót jelezni és az Egyházra alkalmazni - ez a hívő számára a biztosíték. Szent Tamás szerint ezt a kettős kapcsolatot a reprezentáció egyetlen fogalma is kifejezheti. Ezt lehet mondani a Templomról is: „A templom jelzi (intelligitur) az Úr testét, mert amint a Templom tartalmazta Isten dicsőségét, aki benn lakott, ugyanígy, Krisztus teste, reprezentálva az Egyházat, tartalmazza az [Atyától] született, egyetlen Fiút, aki Isten dicsősége és képmása.”26 Krisztus mint fő reprezentálja testét, ami a teljes Egyház. De ő mint olyan tartalmazza Isten Fiát is. Tehát kettős reprezentáció esete áll fenn, me- tonimia: a tartalom és a tartalmazó által, a Fiú, és szynekdokhé: egész a részért, test a főért (Egyház). Krisztus testének ez a két lehetséges értelme. Krisztus teste közvetlenül reprezentálja (vagyis jelzi és tartalmazza) a megtestesülés és a szenvedés misztériumait,27 közvetlen az Egyházra is utal, de azt csak jelzi. Az igazi test nem a látható anyagiság. Az, aki értelemmel van felruházva, a szimbolikus test az, akit a reprezentáció megcéloz. Szent Tamás ezt kortársaihoz hasonlatosan misztikus testnek nevezte. Van egy bizonyos disszi- metria, és az eucharisztikus testnek elsőbbség tulajdoníttatik, a kollektív test indirekt módon van jelen. Szent Tamás kérdése a Summa theologica lapjain a misztikus testről így tevődik föl: „Krisztus minden ember feje (caput)?" Tamás felel: az emberek testének archétipusa Krisztus személyében tartózkodik. Mégis van egy különbség. Az ember természetes teste és az Egyház misztikus teste között az 23 Id. §.9 (II, 79*) 24 Pierre Lombard, „De Corpore Christi”, §.6 (ed. Dans Sententiae II, 78*-79). 25 J. Baschet, Le Sein du pere. Abraham et la patemité dans l’occident médiával, Paris, Gallimard, 2000. 26 Thomas, Catena Aurea In Ioannis Evangelium chap. 2, lect. 5 (Marietti, 1915,402 a). 27 Thomas, Sur la premitre Epitre aux Corinthiens, cap. 11, lect.6 (In omnes sancti Pauli apostoli epistolas, Marietti, 1917, 342 b).
