Communio, 2008 (16. évfolyam, 1-4. szám)
2008 / 1-2. szám - Eucharisztia - Henrici, Peter - Török József (ford.): Eucharisztia és ekkléziológia a modern gondolkodás tükrében
Eucharisztia és ekkléziológia a modern gondolkodás tükrében 9 3. Ám Hegel föntebb említett visszafelé olvasása helyett jobb megoldás áll rendelkezésünkre. Időben és szellemi rokonságban hozzánk közelebb rátalálhatunk arra a filozófiára, amely az eucharisztikus misztérium átelmélkedé- séből született: ez Maurice Blondel „eucharisztikus szintézise.”7 Valójában Blondel gondolatmenetének első inspirációját akkor kapta, amikor filozófiai tanulmányainak kezdetén hallott a vinculum substantiale Leibniz-féle hipotézisről. Ex pluribus substantiis oritur una nova, Leibniznek ez az állítása a fiatal egyetemistában egész sereg rezonáns meglátást váltott ki. Intuitiv módon ráébredt arra, hogy ez az aliquid phaenomena extra anima realizans, ez a Leibniz által kitalált gondolat a transsubstantiatio megmagyarázására, egy posztkartéziánus és poszt-kantiánus feleletet tudna adni az érzékelhető világ on- tologikus állagának (consistance) alapvető problémájára. A vinculum, amit Leibniz csak hipotetikus engedményként javasolt a katolikus dogma felé, az Eucharisztia híve, Blondel számára filozófiájának egyik forrása lett. 3.1. Ő Krisztus eucharisztikus testében a teremtés zárókövét látta, a teremtés szegletkövét, in quo omnia constant. Ezt a tételezést, ezt az eucharisztikus „pánkrisztizmust”, amit Blondel magán-jellegű írásaiban nyíltan hirdet, nem építhette be a doktori tézisébe; neki jó filozófus módjára lépésről lépésre, per gradus debitos kellett meghódítania téziseit valamiféle aporeti- kus-fenomenologikus módon. Ezért, noha gondolatmenete kezdetén bevezeti a vinculum fogalmat, ahol úgy tűnik, hogy ez az az emberi cselekvés lenne, ami a jelenségek világának a koherenciáját biztosítja, csak a legvégén és csupán utalással láttatja meg Blondel az igazi vinculum vinculorumot, ami - aki csakis az eucharisztikus Krisztus lehet. Ennek az isteni vinculumn.dk köszönhető, hogy tapasztalataink világa, sőt a modern tudományok világa és társadalmaink világa, és maga a metafizika ontologikus állaggal rendelkeznek, és ebből kiindulva meghatározó értékkel az erkölcsi cselekvés számára. Blondel filozófiai megszokásaink teljes megfordítására szólít föl. Ahelyett, hogy azt kérdezné, miként lehetne a különböző filozófiai rendszereinkben elgondolható a trassubstantiatio misztériuma; ő azt akarja megláttatni, hogy csak ennek a misztériumnak a fényénél érthető meg teljesen a filozófus számára tapasztalatunk világa vagy világai. 7 Xavier Tilliette, op. Cit. (1. jegyzet), pp. 101-116. Mario Antonelli, L’eucarístia nell’ «Action» (1893) di Blondel. La chiave di volta di un’ apologetica filosofica, Milano, Glossa, 1993. Commu- nio, n 149 (XXV. 3),) «L’eucharistie, Mystére d’alliance», mai-juin 2000.
