Communio, 2007 (15. évfolyam, 1-4. szám)
2007 / 1-2. szám - Joseph Ratzinger - XVI. Benedek pápa - Puskás Attila: Jézus üdvözítő halála
78 Puskás Attila (Azarja imája) szakaszaira, melyekből a vértanú igaz halálának üdvösséget, megbocsátást közvetítő értékét olvassák ki. Jézus számára ez a gondolat jelenthette önnön üdvözítő halálának értelmezési hátterét.20 Nem hiányoznak azonban a kritikai és pontosító észrevételek e feltételezéssel szemben. Először is kérdéses, hogy Palesztinában valóban közismert volt-e ez a gondolat, hiszen a korabeli bizonyítékok gyakorlatilag mind a görög nyelvű hellenista zsidóság irodalmából származnak, melynek köreiben a másokért halt hősi halál görög eszméje ötvöződött a saját bűnökért engesztelő halál zsidó elképzelésével. Továbbá, lényeges eltérés az íz 53 és az újszövetségi tanúságtételhez képest az, hogy a mártírok bűnbocsánatot eszközlő halálának csak időleges, átmeneti és csupán Izrael javára írható hatása van. Vagyis kizárólag Izrael népének földi életben maradását szolgálja, a többi nép számára nincs váltságdíj.21 Egyébként is a 2Mak 7 alapintenciója nem az engesztelő halál révén elnyerhető üdvösség, hanem a Tórához való hűség példaértékű bemutatása. A halál előtt álló vértanú fiú népére gondol és kéri Istent, hogy fordítsa el haragját Izraelről, azaz IV. Antiochus Epifanész zsarnoki uralmának vessen véget. A szövegben egyáltalán nincs szó arról, hogy a vértanú elégtételként ajánlaná fel az életét népéért.22 (b) Az íz 53 palesztinai targuma bizonyítja, hogy a jeruzsálemi templomban folyó engesztelő áldozati kultusz ellenére Jézus korában a bűnbocsánat kérdése mennyire élesen merült fel és hogy összefüggésbe hozták a messiás- várással. Az íz 53-ban szereplő szenvedő szolga alakját a targum messiási lényként értelmezi, s mint a bűnösökért, a bűnök bocsánatáért Isten színe előtt közbenjáró Messiást mutatja be.23 Az bizonyos, hogy Jézus Isten uralmáról szóló üzenetének középpontjában állt a bűnök megbocsátásának meghirdetése és kinyilvánítása. Az is igaz, hogy Jézus bűnbocsátást és Istennel való kiengesztelődést közlő tevékenységében a bűnösökért és az ellenségekért való közbenjáró imának fontos szerepe és helye van. Döntő különbségek is mutatkoznak ugyanakkor az íz 53 targumának messiásfelfogása, valamint az íz 53 eredeti szövegében szereplő szenvedő szolga alakja, s az utolsó vacsorán önmagát kinyilatkoztató Jézus között. A targum szerint a 20 Vö. E. Lohse, Märtyrer und Gottesknecht. Untersuchungen zur urchrístlichen Verkündigung vom Sühntod Jesu Christi, Göttingen 1963. Ezt a gondolatot átveszi pl. Jürgen Werbick szisztematikus teológus is. UÓ, Den Glauben verantworten. Eine Fundamentaltheologie, Freiburg-Basel-Wien 2000, 490 k. 21 R. Schwager, Jesus im Heilsdrama, 134 k. 22 R. Miggelbrink, Der Zorn Gottes, 246. 23 K. Koch, Messias und Sündenvergebung in Jesaja 53 - Targum. Ein Beitrag zu der Praxis der aramäischen Bibelübersetzung, in: JSJ 3 (1972) 117-148.
