Communio, 2007 (15. évfolyam, 1-4. szám)
2007 / 1-2. szám - Joseph Ratzinger - XVI. Benedek pápa - Puskás Attila: Jézus üdvözítő halála
74 Puskás Attila lesztette ki saját drámai megváltástanát Raymund Schwager. A balthasari drámai szótériológia (teológia) arra vállalkozik, hogy a történelemben kibontakozó Isten-drámát (Theo-dráma), azaz Istennek az emberért és az emberrel együtt véghezvitt cselekvését bemutassa, körültekintően felhasználva a színházi dráma eszköztárának néhány elemét (szerep, színpad, szerző, súgó, drámai feszültség, tetőpont, megoldás stb.). Balthasar nyomán R. Schwager is a dráma modelljét tartja alkalmasnak arra, hogy az üdvösségnek a Biblia által tanúsított drámáját megfelelően megragadjuk.14 A Krisztus-esemény üdvdrámájában Schwager öt, egymással szorosan összefüggő, ugyanazon üdvözítő mű és küldetés részét alkotó, ugyanazon isteni szeretet logikájából fakadó, ám az Üdvözítő cselekvésmódját illetően egymástól mégis minőségileg különböző szakaszt különböztet meg.15 Az üdvözítés drámájának első felvonása Jézus működésének kezdetét fogja át: Isten elközelgett uralmának meghirdetését, ennek kinyilvánítását a gyógyítások, az ördögűzések és a bűnbocsánat közlése által, valamint Isten népének megújítását és egybegyűjtését. A dráma második felvonásához azokat az újszövetségi szövegeket rendeli hozzá Schwager, melyek az örömhír és vele Jézus személyének az egyre erősödő elutasítását, s a visszautasításnak ebben a helyzetében az ítéletről szóló jézusi szavakat tanúsítják. Jézus fenyegető szavainak a célja a megkeményedett szívű hallgatóság szembesítése saját hazugságaival, rejtett, nem is tudatosított bűnös kívánságaival s ily módon meghívás a megtérésre. Az üdvdráma harmadik és minőségileg új szakasza Jézus és az általa képviselt örömhír tényleges elutasítása: Jézus elfogatása, pere, passiója és kivégzése. Ennek előestéjén és teljes tudatában, Jézus az utolsó vacsorán nem vonja vissza az Isten uralmának ajándékáról s benne a feltétlen megbocsátásról szóló üzenetét, mellyel azonosította önmagát, hanem az elutasításra azzal válaszol, hogy a kenyér és a bor fölött kimondott szavaival és gesztusaival kinyilvánítja: életét odaadja ellenségeiért. A dráma negyedik felvonásában az Atya Jézus feltámasztásával és a kiválasztott tanúk előtti megmutatásával igazolja és megerősíti Jézus fiúi igényét és mivoltát. Az üdvdráma ötödik felvonása a Szentlélek kiárasztása, aki átalakítja a készséges emberi szíveket, ösztönöz Jézus küldetésének elfogadására, a benne való részesedésre és újraindítja a Jézus által elkezdett művet, a megosztott emberek egybegyűjtését az Egyházban. A jézusi üdvösségműnek ez a drámai cselekmény R. Schwager, Jesus im Heilsdrama, 23 k. 15 R. Schwager, Jesus im Heilsdrama, 43-202. Vö. a dráma menetének rövid összefoglalása in: R. Miggelbrink, Der Zom Gottes. Geschichte und Aktualität einer ungeliebten biblischen Tradition, Freiburg-Basel-Wien 2000, 425-429.
