Communio, 2007 (15. évfolyam, 1-4. szám)

2007 / 1-2. szám - Joseph Ratzinger - XVI. Benedek pápa - Mohrmann, Christine - Török József (ford.): A liturgikus latin nyelv

A liturgikus latin nyelv 51 Az eucharisztikus imádság ősi neve eucharisztia, ami Keleten átadta a he­lyét az anaphoranak, s ennek Nyugaton megfelel az oratio oblationis, oratio sacrificii. Megtalálható még az oratio, prex, praedicatio, actio, canon.26 A galli- kán liturgia különbséget tesz a prefáció és a kánon között, s az előbbit con- testatio vagy immolatio névvel illeti. A mozarab liturgiában ennek illatio a ne­ve.27 Lehetséges, hogy a római liturgiában eredetileg a praefatio a canon elnevezéssel egyenértékű volt.28 Akárhogy is legyen, Rómában a praefatio használata elég sokáig ingadozó maradt, és csak a VIII. század körül vált ez a szó a liturgikus nyelv igazi terminus technicusává, jelölvén a mise központi imádságának élén található imát. Úgy tűnik, hogy a praefatio Róma városá­nak a köznyelvéből ered és nem a római vallási kultusz saját nyelvezetéből.29 Keleten és Nyugaton közös, állandó témáról, mindig azonos eljárással ké­szültek a prefációk: az egyetemességet a közös hagyomány eredeti forrásig történő visszamenése magyarázza, amit a zsinagógái liturgia határozott meg.30 Nyugaton egy ideig a prefációkat illetően az officiáns bizonyos szabadsággal is rendelkezett előbb spontán módon a kötelezően állandó kifejezések mel­lett, majd előre lejegyezték ezeket a változásokat. Ez magyarázza azt, hogy a Sacramentarium Leonianum nem kevesebb, mint 267 prefációt tartalmaz, igaz néhány kétszer is szerepel. Ezek nagyon érdekes dokumentumok, a ró­mai rítus józan és kimért tónusával szemben a Leonianum prefációi élén- kebb hangvételűek, mindenesetre nagyon személyes elemeket, sőt vitatha- tóakat is tartalmaznak. Sőt azt lehet mondani, hogy a Leonianumban az ősi eucharisztikus imádság karaktere elhalványul és szermókból, szentek élet­rajzaiból, vértanúk szenvedéstörténeteiből kölcsönzött elemeket alkalmaz, vagy utalásokat kortárs eseményekre. Néha a praefatio és az oratio közötti különbségek is elhalványulnak.31 Ennek a túlburjánzó virágzásnak hamaro­san gátat szabtak. A legrégibb Sacramentarium Gelasianumban a prefációk száma lényegesen kevesebb: a közös prefáció mellett a Sacramentarium Gre- gorianumban mindössze 14 található.32 Mindamellett a gallikán rítus függe­lékben hozzáadott száz prefációt. 26 Lásd Jungmann, Missarum Sollemnia II, 124, skk. 27 Lásd Jungmann, ib., 140. 28 Lásd Jungmann, Gewordene Liturgie, Innsbruck-Leipzig 1941, 53 skk.; B. Capelle, Me­langes Jules Lebreton II, Paris 1952,139 skk. 9 Lásd Mohrmann, „Sur l’histoire de Praefari-Praefatio’’, Vigiliae Christianae 7 (1953) I skk. 30 Lásd Jungmann, Missarum Sollemnia, I, 26 skk.; H. Lietzmann, Messe und Herrenmahl, Bonn 1926, 122 skk.; A. Stuiber, Libelli sacramentorum Romani, Bonn 1950, 65 skk. 31 Lásd A. Stuiber, op.cit., 66 skk. 32 Lásd Jungmann, Missarum Sollemnia, II, 145 skk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom