Communio, 2007 (15. évfolyam, 1-4. szám)
2007 / 1-2. szám - Joseph Ratzinger - XVI. Benedek pápa - Thomas, Jean-François - Török József (ford.): Megjegyzések Louis Bouyernál és Joseph Ratzingernél a sacrum és a liturgia kapcsán
Megjegyzések Louis Bouyernál és Joseph Ratzingernél... 33 misztériumát az Isteni Igének, aki őt keresi és hívja. Aki őt széttöri, hogy újrateremtse az eucharisztikus áldozatban, Krisztus keresztjéhez idomítva, átváltoztatván őt egy másik Krisztussá. Ily módon a mise Eucharisztia, vagyis ujjongó, örvendező hálaadás az Istenhez való visszatérés miatt, a teremtés szépségének újbóli fölfedezéséért: „Az ilyen értelemben felfogott mise alapvetően áldozati jellege ellenére is a tékozló, és messze elbitangoló emberiség sikeres visszatérése Istenhez, és örömtől túláradó. A szentmisében, vagyis azon részt véve, abba élő hittel, egész életünkkel bekapcsolódva, azt bemutatva értjük meg, miért mondhatja a liturgia, hogy a keresztfája által érkezett el az öröm a világba.”37 Ha a liturgia minden szentségében közösség Krisztus keresztjével; kárt fog szenvedni, valahányszor a krisztusi hit ködössé válik és újból beleesik valamely régi, visszalopózott eretnekség csapdájába. Ratzinger bíboros úgy gondolja, hogy a liturgikus megújulás és helyreállítás a Szent Máté evangéliumában föltett kérdésre adott választól függ: „Kinek tartják az emberek az Emberfiát?”38 Állítja: „A liturgia teológiája és gyakorlata eredményes fejlődésre csak abban az esetben számíthat, ha szoros kapcsolatban marad a krisztológiával.”39 Louis Bouyer a föntebb idézett nézethez csatlakozik. A felvilágosodás befolyása lassan megtéveszt számos keresztényt, akik csak a történelmi Krisztust akarják látni, félretéve Szent Pált, sőt a szinoptikusokat is, csakhogy az „igazi” Jézust láthassák, aki valójában csak elméletben létezett. Számukra az idő csak visszafordíthatatlanul elenyésző pillanat, és semmit sem lehet megragadni. Márpedig a Zsidókhoz írt levél állítja azt a tényt, hogy Jézus Krisztus ugyanaz tegnap, ma és mindörökké.”40 Ismerni Krisztust: annyit jelent, mint az idő három dimenziójában kibontakozó útra találni. Joseph Ratzinger Szent Ágostont idézi: „Gyere Krisztushoz te is... Ne gondolj hosszú utazásra... Nem kell tengereken hajózni, hanem egyedül a szeretet az, ami segít megtalálni őt, a mindenütt jelenlévőt. De mert ez az utazás is elég sok hányattatással, a legkülönbözőbb kísértések viharaival jár, gondolj a keresztre feszítettre, hogy hited följuthasson az árbocfára. Akkor nem fogsz elsüllyedni.. ,”41 Egyedül a Krisztusba vetett hit vezethet liturgikus téren üdvös megújulásra. Ha Isten Fia nem azért jött el ebbe a világba, hogy a keresztfán meghalván bennünket a bűntől megváltson, ha agóniája nem tart az idők vége37 Le sens de la vie monastique, Brepols, Toumai-Paris 1950, 293. 38 Mt 16,13. 39 Un chant nouveau pour le Seigneur, Desclée-Mame, Paris 1995, 8. 40 Zsid 13,8. 41 39. jegyzetben szereplő mű, 23. Sermo 131,2. PL 38, col. 730.
