Communio, 2007 (15. évfolyam, 1-4. szám)
2007 / 1-2. szám - Joseph Ratzinger - XVI. Benedek pápa - Thomas, Jean-François - Török József (ford.): Megjegyzések Louis Bouyernál és Joseph Ratzingernél a sacrum és a liturgia kapcsán
Megjegyzések Louis Bouyernál és Joseph Ratzingernél... 31 vül, hanem alapvetően fontos, mert a létezésnek értelmet ad, fölfedezvén Isten jelenlétét az emberben, a világmindenségben, s ily módon az ember jelenlétét is a kozmoszban.28 Louis Bouyer így foglalja össze: „Ezért a sacrumot- vagyis mindazt, ami ebben a világban felidézi a titokzatos isteni valóságot- úgy kell szemlélni, mint az ember arra tett erőfeszítéseinek az eredetét, hogy föl tudja fogni a helyét a világban és hogy itt megtelepedhessen, saját életének ura lehessen, önmagát alávetve a törvénynek, vagy helyesebben mondva, az egész élet, az egész lét alapvető inspirációjának.”29 A LITURGIA LÉNYEGE A keresztény liturgia sajátossága, hogy eucharisztikus, minden más vallással ellentétben, amelyek a hálaadást az Istentől kapott javakkal mindig szembeállítják, a dicséretet az ő transzcendenciájával.30 A liturgia kinyilatkoztatja az embernek, hogy őt Isten már elfogadta, mint az egész teremtés is. Louis Bouyer aláhúzza: „Az eucharisztikus imádság tárgya nemde az, hogy az ember Isten gyermeke lesz, és hogy az egész kozmoszt, amitől az ember elválaszthatatlan, nem csak adoptálta egyetlen Fiában, hanem, ha lehet ezt mondani, megházasítja saját filiációját?”31 A begyűjtött gyümölcs így a lehető legdrágább. A liturgia valóban katolikus, egyetemes, egyetlen mozdulattal átölelvén az embereket és a kozmoszt. Azt, mármint a liturgiát lefokozni személyes, a mögötte álló hagyománytól független cselekvésre annyit tesz, mint megfosztani a világegyetemet attól, amiből él. Joseph Ratzinger hangsúlyozza: „A katolikusság nem egyszerűen pléromatikus túláradás, még kevésbé külső eszköz az összesség megszervezésére. Magának az eucharisztikus misztériumnak a központi, benső dimenziója. És nem kell elválasztani az apostoliságtól. Az apostoliság föltétele a katolikusság; a katolikusság tartalma az apostoliság.”32 Louis Bouyer és Joseph Ratzinger osztoznak abban a meggyőződésben - amelynek minden hívő számára egyértelműnek kellene lenni; sajnos, már nem az! -, hogy az Eucharisztia és a liturgia fölött nem lehet esetleges meg28 E témához lásd E. O. James főbb tanulmányait, Mythes et riles dans le Proche-Orient ancient, Paris 1960; Joachim Wach, Sociologie de la religion, Paris 1955; C. G. Jung, L’Homme ä la décou- verte de son dme, Payot, Paris 1962, és természetesen Rudolph Otto és Mircea Eliade műveit. 29 Sophia ou le Monde en Dieu, Cerf, Paris 1994,15. 30 Lásd Cl. Westermann, Theologie de l’Ancien Testament, Génévé 1985. 31 Uo. 197. 32 Les Principes de la théologie catholique. Esquisse et matériaux, Téqui, Paris 1982, 329.
