Communio, 2007 (15. évfolyam, 1-4. szám)
2007 / 1-2. szám - Joseph Ratzinger - XVI. Benedek pápa - Hoping, Helmut - Szax László (ford.): Közösségben Krisztussal: Joseph Ratzinger krisztológiája és liturgikája
20 Helmut Hoping a „kereszt formáját” öltötte magára. A Megfeszített és Eltemetett feltámadásával Isten megerősíti Fia végsőkig tartó szeretetét, új és örök életet ajándékoz az embereknek. Ratzinger számára a keresztény kultusz Krisztus húsvétjában, a halálból az életbe való átmeneteiében (transitus) való részesedés. A keresztény kultusz nem taszítja el magától egyszerűen a vallástörténeti örökséget, hanem átalakítva felveszi azt Krisztus életáldozatának és az Egyház áldozatának emlékezetébe. A Pesach-bárány, amelyet már a zsidó hagyomány is összefüggésbe hozott az ábrahámi áldozattal, az elsőszülötteket helyettesíti, megmenti Izraelt az elsőszülöttek halálától. Keresztény olvasatban a Pesach-bá- rány és az ábrahámi áldozat is Krisztusra utal, az elsőszülöttre, aki érettünk magára vette a halált és lelkét az Atya kezébe tette le. Jézus feltámadásával felépült az új szövetség Temploma, Jézus Krisztus élő teste, amely Isten színe előtt áll és minden kultusz helyévé válik”. A keresztény kultusz „Krisztus feláldozott, de mégoly élő testének titkában” gyökeredzik, amely „megmutatja nekünk az élő Istennel való igazi kapcsolatot”. Az áldozat a kereszttel áll a keresztény vallás középpontjában. Jézus életáldozata a kereszten új fejezetet nyitott az emberiség áldozat-hagyományában. Áldozat és szeretet azonossá válik számunkra Jézus halálában. Az Eucha- risztia szellemi, sőt misztikus áldozat, nem csupán az áldozat azonosulásának értelmében. A keresztény kultusz Isten „lélekben és igazságban” való imádása, mégpedig Krisztus személyének végérvényes igazságában. Ratzinger számára a „szellemi kultusz”, a hálatelt szív és az imádás gondolata már Izrael kivonulása idején tetten érhető. A keresztény liturgia Logosz-liturgia, imádás „lélekben és igazságban”. Alapja a Logosz megtestesülésében van és Jézus emberi imádsága által helyet kap a szentháromságos egy Isten belső életében. Jézus tekintetében az Atya tekintetét látjuk, a Megfeszített átszúrt szívében az Atya szíve maga is megnyílt: „Az ég immár nem zárt - Isten kilépett elrejtettségéből.” Ezen a ponton kezd el foglalkozni Ratzinger spirituális krisztológiájának központi gondolatával: A kereszt jelentésében tárulkozik fel az új Isten-ismeret, ahogyan János evangélista a prófétát idézi: „Feltekintenek arra, akit keresztülszúrtak.” A keresztény kultusz bármennyit is köszönhet a zsidók zsinagógái istentiszteletének, mégiscsak több ennek egyszerű keresztényiesítésénél. A keresztény kultuszhoz univerzalitás tartozik, nem más mint „a nyitott ég kultusza” - és nem csak egy helyi közösség kultikus cselekménye. A „Logosz-szerinti istentisztelet” a feltámadt Krisztus univerzális templomának terében - megfogalmazást tartja Ratzinger a szent liturgia tartalmá
