Communio, 2007 (15. évfolyam, 1-4. szám)
2007 / 1-2. szám - Joseph Ratzinger - XVI. Benedek pápa - Ratzinger, Joseph - Rokay Zoltán (ford.): Hit és jövő: hogyan fog kinézni az Egyház a 2000. évben?
10 Joseph Ratzinger nem a hagyomány szerint, hanem ésszerűen cselekszünk, egyáltalán az olyan szavak szerepe mint: racionális, áttekinthető és hasonló, mindez megdöbbentően azonos volt egykor és ma. Szerintem a negatív tényezőket megelőzően az egyoldalúságok és pozitív nekilendülések olyan sajátságos keverékére kellene pillantanunk, amely összekapcsolja az akkori és mai felvilágosodás embereit (a felvilágosítókat), és amely számára a ma nem úgy jelenik meg, mint valami egészen új, ami felette áll minden történelmi összehasonlításnak. A felvilágosodásnak megvolt a maga liturgikus mozgalma, amely akörül fáradozott, hogy a liturgiát eredeti alapstruktúrájára egyszerűsítse. Az ereklyetisztelet és a szentek tiszteletének túlzásait el kellett távolítani, és bevezették a liturgiába a népnyelvet, különösen a népéneket és a nép részvételét. A felvilágosodásnak megvolt a maga episzkopális mozgalma, amely Róma egyoldalú centralizmusával szemben kiemelte a püspökök jelentőségét; a felvilágosodásnak megvolt a maga demokratikus összetevője, mint például, amikor Wessenberg, a konstanzi általános helynök demokratikus egyház- megyei és tartományi (provinciális) szinódusokat követelt. Aki az ő műveit olvassa, azt hihetne, hogy az 1962. év valamely progresszivistájával találkozik: követeli a cölibátus megszüntetését, csak német nyelvű szentségkiszolgáltatást tűr meg, vegyesházasságok megáldását függetlenül a gyermekek vallásos nevelésétől. A tény, hogy Wessenberg a rendszeres prédikáció, a hitoktatás szintjének emelését szorgalmazta, támogatta a bibliamozgalmat és még sok más hasonlót, azt mutatja, hogy ezeknél az embereknél semmi esetre sem csak szánalmas racionalizmus tevékenykedett. Alapjaiban mégis meghason- lott benyomást kelt, mivel végül is csak az alkotó ész kertészollója marad tevékeny, amely sok jót tehet, de amely mint egyetlen kertészeti szerszám nem elégséges.2 Körülbelül ugyanilyen meghasonlott benyomást kelt a pi- stoiai szinódus olvasása, a felvilágosodás korának egyik, 234 püspök által látogatott zsinata, amely 1786-ban Észak-Itáliában ülésezett és megpróbálta a kor reformeszméit átültetni az egyházi valóságba; ám nem utolsósorban azért fulladt kudarcba, mert összekeverte az igazi reformot és a naiv racionalizmust. Megint azt hihetnénk, hogy egy zsinat utáni könyvet olvasunk, amikor arra a tételre bukkanunk, hogy a lelki szolgálatot nem közvetlen Krisztus alapította, hanem az Egyház a maga öléből hozta napvilágra, mivel az Egyház a maga egészében minden különbségtétel nélkül papi, vagy midőn azt halljuk, hogy a misén való részvétel áldozás nélkül értelmetlen, vagy 2 Vö. a tanulságos cikket Wessenbergről, C. Gröber érsektől a LThK (Lexikon für Theologie und Kirche) 1. kiadásában X. 835-839. - LThK2 X 1064 skkv. (W. Müller), Wessenberg műveinek kiadását K. Aland kezdte meg.
