Communio, 2007 (15. évfolyam, 1-4. szám)
2007 / 1-2. szám - Joseph Ratzinger - XVI. Benedek pápa - Ślesiński, Robert - Nagypál Szabolcs (ford.): Alexander Schmemann a Szent Liturgiáról mint Isten Országa kinyilvánításáról: A liturgia előzetes adottsága
106 Robert Slesiríski Az idő liturgikus tapasztalata mint „a végidők tekintetében áttetsző idő”17, egy másik lényegi jellemzőjét hangsúlyozza az Eucharisztiának, mint Isten Országa szentségének. Az Eucharisztia az eljövetelt (parúziát) ünnepli, Jézus Krisztus jelenlétét közöttünk. Ez nem egy véglegesen új korszak kérdése, hanem ezen új korszak megvalósítása itt és most. Alexander Schmemann saját pontos és erőteljes szavaival: „az élet üdvözítő (messiási) Országa az új korszakban az Egyház közösségében valósul meg és lesz valóságos. Az Eucharisztia ezért az Egyház kinyilvánítása új korszakként; részvétel Isten Országában mint eljövetelben, a Föltámadt és Föltámasztó Úr jelenlétében.”18 Fontos megjegyezni, hogy a liturgia idejének e fölfogása nem a világ és annak dolgai iránti utálat és általános bizalmatlanság jele. Éppen ellenkezőleg, mint az eljövetel ünnepe, a Szent Liturgia csak arra sarkallhatja a közösséget, hogy az Egyház még nagyobb és odaadóbb szolgálatára legyen a bennünket körülvevő világnak. Az Eucharisztia által előállott érték, noha a keletkezésének idején központirányú (centripetális), nem tehet mást, mint utat enged a központhagyó (centrifugális) kifejezéseinek a szeretet tetteiben, és ezáltal messze a templomok falain túl is visszhangzik. Ahogy Alexander Schmemann írja e tekintetben: „az Eucharisztia végide- jűsége nem lemondás a világról, nem elfordulás az időtől, hanem mindenekelőtt a valóságnak, Jézus Krisztus Országa bizonyosságának és jelenlétének megerősítése, amely közöttünk van, amely már most itt van az Egyházban.”19 RÉSZVÉTEL AZ ELJÖVETELBEN A NYOLCADIK NAP A liturgikus idő bennerejlően lendületes jellegéből egy másik rejtélyes kifejezés eredt, amely a korai egyházatyák idejét idézi: az Úr napja maga a nyolcadik nap. Mi az értelme e kifejezésnek? Az Úr napja mint nyolcadik nap azt jelenti, hogy az örökkévalóság fényében magát az időt is meghaladjuk, és ezáltal új jelentést adunk neki. Alexander Schmemann valóban azt hangsúlyozza, hogy „éppen e végidőbeli él17ILT 56. 18 ILT 57. 19 ILT 58.