Communio, 2007 (15. évfolyam, 1-4. szám)

2007 / 1-2. szám - Joseph Ratzinger - XVI. Benedek pápa - Ziegenaus, Anton - Molnár Gyula (ford.): "Krisztus felfoghatatlan gazdagságát hirdetni" (Ef 38): Leo Scheffczyk bíboros személyének és életművének méltatása

Krisztus felfoghatatlan gazdagságát hirdetni

99

Teológiai Akadémiának, valamint a Pápai Tanács családdal kapcsolatos nemzetközi kérdések tanácsadója (1983-2001). 1970-től 1985-ig szaktanács- adója volt a Német Püspöki Konferencia hittani bizottságának. 1994-ben a pamplonai Navarra Egyetem Hittudományi fakultása díszdoktori oklevéllel tüntette ki.

Az Egyház részéről Prof. Scheffczyk tiszteletbeli prelátusi címet kapott. 2001-ben, február 21-én ünnepelték John Henry Newman születésének 200. évfordulóját. Ugyanezen a napon - egyben Scheffczyk 81. születésnapján - II. János Pál pápa bíborosi méltósággal tüntette ki.

Leo Scheffczyk professzor a maga szerénységében ezt ugyan túl magas kitüntetésnek érezte, azután azonban mint az Egyház hívását fogta fel. Amikor 2000-ben Rómába látogatott a jubileumi búcsú elnyerésére, úgy nyilatkozott, hogy ez az utolsó látogatása az Örök Városban. De már 2001-ben is többször járt Rómában. A haláláig hátralevő időt fáradhatatlanul kihasználta előadások, szentbeszédek tartására és teológiai művek írására.

Ezt a tevékenységet Scheffczyk bíboros életének utolsó hónapjáig folytatta, fájdalmai ellenére, amelyek néha egész éjszakán át ébren tartották. 2005. december 8-i halálát a Szeplőtelenül Fogantatott Szűz Mária és Istenanya ünnepén előre sejtette és kitüntetésnek érezte. A búcsúztatókban ezt az összefüggést mindig kiemelték. A „jóságos, szelíd, édes Szűz Mária” kísérte és vezette jámbor tisztelőjét, a mariológust, s a „nagy nyomorúság után megmutatja neki Jézust, méhének áldott gyümölcsét”. Néhány nappal halálának napja előtt XVI. Benedek pápa még felhívta telefonon; ő Scheffczyk bíborost személyében és teológiai munkájában is nagyra értékelte. Joachim Meissner kardinális prédikációjában említette, hogy XVI. Benedek pápa neki nemrégen megjegyezte, „azon teológusok között, akiket életpályájuk utolsó szakaszában vettünk fel a bíborosi kollégiumba, Leo Scheffczyk egy volt azon kevesek közül, akiktől az Egyház ihletet és bátorítást kapott”.

München és Freising érseke, Friedrich Wetter kardinális 2005. december 14-én a müncheni Miasszonyunk Székesegyházban koncelebrált gyászmiséjében többek között kiemelte, hogy Scheffczyk bíboros „mindig alázatos, tiszta jellemű, előkelő gondolkodású és cselekedeteiben jóságos volt. Teológiai szolgálatát Krisztus szolgálataként értelmezte, aki maga az Igazság, és az Egyház szolgálataként is, akire az Úr az Igazságot rábízta és az emberek szolgálataként is, akik csak az Igazság révén gyógyulhatnak meg”. A rekviem után Ender érsek, apostoli nuncius felolvasta XVI. Benedek pápa részvéttáviratát.

Leo Scheffczyk bíborost 2005. december 15-én helyezték örök nyugalomra Bregenz-Thalbach kolostortemetőjében. Ez a temető a „Werk” (a Mű)