Communio, 2006 (14. évfolyam, 1-4. szám)
2006 / 1-2. szám - A kánai menyegző - Joseph Ratzinger - Bourgeois, Daniel - Török József (ford.): A napkeleti bölcsek a kánai menyegzőre sietnek
56 Daniel Bourgeois egész ünnepkörének mögöttes témáját hangsúlyozza. Mert Krisztus megtisztítja az emberiséget, ezzel teszi fénylővé, és így juthat érvényre a jegyesi gyengédség. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a kánai csoda a víz borrá válása, vagyis átmenet a világ régiségéből a Krisztusban megkötött szövetség újdonságára, rögtön kitűnik mindaz a harmónia, ami a szimbolikus témák és a szövegek közelítéséből származik. A Krisztus-Nap testben történt megszületéséből fakadó megmutatkozása után bebizonyosodik uralma (imperium) az egész teremtés fölött; a kappa- dókiai és bizánci értelmezés a keresztséget a megvilágosodáshoz társítja, hogy megmutassa az isteni Fény hatalmát, ami az embert lénye legmélyén megújítja, ezért a Megváltónak ez a megnyilvánulása ekkleziológiai befejezés, amit a szír hagyomány nekünk javasol, a keresztség-megvilágosodást úgy mutatván be, mint nászi találkozást a bűnös és az isteni irgalmasságtól kedvezményezett emberiség, valamint Krisztus között, aki közeledik felé, hogy megadja neki az üdvösség részegítő teljességét a borrá változott víz segítségével. A szír liturgia egyik éneke erőteljesen fogalmazza meg ezt a szintézist. „A Jordán folyóban az Egyház jegyet váltott isteni Jegyesével. Ő (Krisztus) rányomta előbb istenségének imádandó nevét: a Szent Háromság egy Istenét. És íme, ő (az Egyház), gyermekei sokaságától körülvéve mindenütt ünnepli Jegyese keresztségének dicsőséges napját, lelki allelujákat énekelve. És ő (az Egyház) várja, hogy ő (Krisztus) befejezze benne, amit megígért beteljesíteni: visszatérni és őt (az Egyházat) bevinni oda, ahol az angyalainak mérhetetlen dicsősége ragyog. Ó Krisztus, aki az Egyházadnak megadtad az élet zálogát, teljesítsd benne azt, amit megígértél és könyörülj rajta.”9 3. EGYHÁZTANI NYITÁS Bemutatván epifánia-vízkereszt ünnepének születését - igaz, elég röviden -, néhány egyháztani következtetés megállapítására is lehetőség nyílik, amelyek manapság igen hasznosak. Az első és legfontosabb azon a tényen nyugszik, hogy vízkereszt liturgikus trilógiáját nem egyik napról a másikra vezették be, és a helyszín sem egyetlen: valamennyi nagy liturgikus hagyomány hozzájárult a maga részével ehhez az alkotáshoz: a kezdőpont valószínűleg Rómában található, ám, a Város IV. századi elejének konstantíni atmoszférá9 Uo. 369.
