Communio, 2006 (14. évfolyam, 1-4. szám)
2006 / 1-2. szám - A kánai menyegző - Joseph Ratzinger - Figura, Michael - Sax László (ford.): Jézus órája János evangéliumában
18 Michael Figura Jézus Atyjához való átmenetele egyúttal az az óra is, amikor tanítványainak új és örök otthont készít. Az utolsó vacsora termében így szól tanítványaihoz: „Atyám házában sok hely van. Ha nem így volna, mondtam volna- e nektek, hogy elmegyek helyet készíteni számotokra? És ha már elmentem és helyet készítettem nektek, ismét eljövök, és magamhoz veszlek titeket, hogy ahol én vagyok, ti is ott legyetek” (14,20- Ezzel Jézus órájának tartalma tovább bővül. Már nemcsak Jézus halálát, feltámadását, mennybemenetelét és a Lélek elküldését foglalja magában, hanem parúziáját, mely szorosan ösz- szefúgg a hivők részesedésével a boldogító színelátásban, és amely elválaszthatatlanul összeforr Jézus dicsőségének szemlélésével. Jézus testamentumában, a főpapi beszédben ezt olvashatjuk: „Atyám, azt akarom, hogy ők is, akiket nekem adtál, ott legyenek velem, ahol én vagyok, hogy lássák dicsőségemet, amelyet nekem adtál, mert szerettél engem a világ teremtése előtt” (17,24). 4. SZENT ÁGOSTON ÉS CLAIRVAUX-I SZENT BERNÁT MAGYARÁZATA JÉZUS ÓRÁJÁHOZ KÁNÁBAN a) Szent Ágoston (354-430) 414-417 között keletkezett, János evangéliumáról szóló prédikációiban a 8. és 9. traktátusban beszél a kánai borcsoda kapcsán Jézus órájáról (vö. CCL 36, 81-100). A hippoi püspök messziről indítva a következőképpen kezdi a magyarázatot: „A mi Urunk, Jézus Krisztus által végbevitt csoda, melynek folytán a vizet borrá változtatta, nem lepi meg azokat, akik tudják, hogy Isten cselekedte ezt” (81/135). Mert hiszen ha Isten megteremtette a világot egyetlen szavával, vagyis egyszülött Fiával, Jézus Krisztussal, akkor „miért csodálkozunk azon, hogy Jézus az ember a vizet borrá változtatja” (81/1370? Szent Ágoston meggyőződése, hogy Jézus nem ok nélkül érkezett Kánába a menyegzőre. „Leszámítva a csodát, ez a tény [azaz Jézus jelenléte a menyegzőn] mégis titokzatos (aliquid mysterii et sacramenti). Kopogtassunk, hogy ajtót nyithasson és a láthatatlan borral kínálhasson minket, mert mi is víz voltunk, és ő borrá tett minket, ízletessé (sapientes [bölcs]) tett minket; olyan ízünk lett, mint az ő hitének (fidem ip- sius), annak előtte pedig íztelenek (insipientes [nem bölcsek]) voltunk. Talán pont ez is hozzátartozik ahhoz a bölcsességhez, hogy Isten fölségének dicséretére és dicsőségére, mindenható irgalmasságának szeretetével megérthessük azt, ami ebben a csodában történt” (81/138). Az kánai menyegzőről szóló ágostoni interpretáció gazdag tartalmából csak azt a részt emeljük ki, amely arról az óráról szól, amit Jézus említ az anyjával folytatott párbeszédben. Prédikációjában Szent Ágoston meg ki-
