Communio, 2006 (14. évfolyam, 1-4. szám)
2006 / 1-2. szám - A kánai menyegző - Joseph Ratzinger - Figura, Michael - Sax László (ford.): Jézus órája János evangéliumában
Jézus órája János evangéliumában 19 vánja védeni Jézus órájának bibliai értelmét a maga korában elterjedt eretnek és asztrológiai magyarázatokkal szemben. Mária megszólításából, vagyis hogy „asszony (gynai)”, a dokéták azt a következtetést vonták le, hogy Jézus nem Szűz Máriától születhetett. Ágoston Mária istenanyaságát védelmezi egészen a kereszt tövében történt eseményekig bezárólag, amikor már eljött az óra, Jézus rábízza édesanyját Jánosra, Jánost pedig Máriára, aki ezáltal az Egyház minden hívő tagjának édesanyja lesz (v.ö. 87f/144—147). Az asztrológusok Jézus azon kijelentéséből, hogy még nem érkezett el az ő órája, arra a következtetésre jutottak, hogy a jóslatok és jövendölések hatalma alatt él. Szent Ágoston ezt a téves elképzelést János evangéliumának azon részeivel cáfolta, amelyek leírják Jézusnak azt a hatalmát, hogy életét képes önmagától is odaadni és visszavenni. Mint ahogy János evangéliumában, úgy Ágostonnál is Jézus órája halálának órájában csúcsosodik ki. b) Urunk megjelenésének ünnepéhez írt prédikációjában Clairvaux-i Szent Bemát (1090-1153) többször is megemlíti a kánai borcsodát Jézus három ismert megjelenésével összefüggésben: vízkereszt (január 6.), megkeresztel- kedés a Jordánban és a kánai borcsoda. Ez a három epifánia kinyilatkoztatja, hogy kicsoda Jézus Krisztus: „Első megjelenésekor, amikor gyermekként látjuk édesanyja keblén, kinyilatkoztatott a valóságos ember; a második esetben az Atya tesz tanúságot arról, hogy Isten valóságos Fia, a harmadik esetben kinyilvánul, hogy valóságos Isten, akinek parancsára megváltozik a természet” (1. Prédikáció Urunk megjelenésének ünnepén, 8 [336f]). Szent Bemát Jézus órájának fogalmát beleveszi az istenségéről szóló kijelentésekbe is. Ezzel Jézus órája az átmenet és a beteljesedés órájává is válik. Urunk megjelenésének nyolcadát követő vasárnapra írt két prédikációjában a kánai menyegző evangéliumi részletét magyarázza. Jézus válaszáról Máriához így ír az első prédikációban: „Talán túl keménynek és szigorúnak hang- zikjézus válasza, de ő tudta, hogy kihez beszél és Mária is, hogy ki szól hozzá. De hogy felismerd, hogy milyen bizakodóan fogta fel a választ és hogy mennyire ismerte már akkor Fia jóságát, ezt mondta a szolgáknak: »Tegyétek, amit mond!« (Jn. 2,5)” (1. Prédikáció, 2 [366f]). A víz borrá változtatása Bemát számára egy még nagyobb csoda előképe, melyet Isten rajtunk visz végbe: „Valóban nagy jele volt az isteni fölségnek, hogy Jézus intésére a víz borrá változott, de van egy még nagyobb átváltozás, amelyben a Leghatalmasabb ereje munkálkodik és ebben a csodában nyer előképet. Mi mindannyian meghívást kaptunk egy szellemi lakodalomra, ahol Jézus, az Úr a vőlegény... A menyasszony pedig mi magunk vagyunk, éppen úgy, ahogyan mindegyikünk lelke egyenként is menyasszony” (2. Prédikáció, 2 [376f]).
