Communio, 2006 (14. évfolyam, 1-4. szám)
2006 / 3-4. szám - Hittan az iskolában - Sport - Szuromi Szabolcs Anzelm: Európa mint kulturális koncepció
176 Szuromi Szabolcs Anzelm OPraem III. AZ EURÓPAI KULTÚRÁVAL ÁTSZŐTT VILÁG Látható tehát, hogy egész globalizálódott világunk át van szőve azokkal a kapcsolódási pontokkal, amelyek földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül, a Földközi-tenger medencéjében egységesedett fogalomvilághoz kötődnek. [Egyebek mellett éppen ezért jelent komoly problémát az eltérő kulturális talajon megszülető politikai, gazdasági és nem utolsósorban vallási döntések értelmezése, mivel bármennyire is plasztikussá kezdenek válni az általunk alkalmazott kategóriák - sőt azok látványos széteséséről is beszélhetünk - tartalmukban mégiscsak az egységes európai fogalmi kultúrához kötődnek.] Közismert, hogy a jelenkori demokratikus államberendezkedés milyen történelmi lépcsőfokokon keresztül kristályosodik ki. Ez magában foglalja annak a jelentős ír kolóniának az Újvilágba történő kivándorlását, amely így az észak-amerikai demokrácia egyik legerősebb katalizátorává válik. Természetesen a kontinenseken átívelő, és az Európából benépesített területek és az európai gondolkodás szoros egymásra hatását akár az USA 1787. évi alkotmányának és az 1791. évi francia alkotmány kölcsönhatása is jól jelzi, de más hasonló példák is.30 Számos iszlám ország államformájára (alkotmányára), illetve magánjogára is, nagy hatással voltak az európai állami struktúrák (az angol, francia, és holland példa) és polgári törvénykönyvek.31 Az európai jog inkorporációjára a legjobb példa Törökország, ahol teljes európai mintájú politikai és jogrendszert igyekeztek kiépíteni. Az elmúlt két évtized során felmerült konfliktusok jól mutatják, hogy az eltérő kulturális, vallási, társadalmi és jogi hagyomány területére átültetett európai kategóriák tartalma alapvetően új tartalmat kap az új környezetben. Talán az arab államok közül Egyiptomnak sikerült az európai joggal való harmonizációt legjobban megoldani.32 De bármelyik muzulmán államot említjük is, látható, hogy a demokratikus elvek bevezetésével együtt, továbbra is megmarad a sajátos szakrális jogrendszerhez való kötődés.33 A jogrendszer azon hagyományos jellegzetessége, amely az európai jogi gondolkodásból, lépésről lépésre, az utóbbi 250 évben teljesen kikopott. 30 Szuromi Sz. A., Megjegyzések az egyház és állam modem kori viszonyának változásaihoz, in Jogtörténeti szemle 2 (2003) 7-13, különösen 10-11. 31 Predieri, A., SharVa e Consíituzione (Percorsi 93), Roma-Bari 2006. 178-196. 32 Magyar Nagylexikon, VII. Budapest 1998. 97, 99. 33 Pacini, A. (a cura di), L’islam e il dibattito sui diritti dell’uomo (Dossier Mondo Islamico 5), Torino 1998. 156-159.