Communio, 2006 (14. évfolyam, 1-4. szám)
2006 / 3-4. szám - Hittan az iskolában - Sport - Szuromi Szabolcs Anzelm: Európa mint kulturális koncepció
Európa mint kulturális koncepció 177 KONKLÚZIÓ: A KATEGÓRIÁK VÁLSÁGA Ha körbetekintünk, megdöbbenve állapítjuk meg az utóbbi években azoknak a hagyományos kategóriáknak a fellazulását az egész világon, amelyek megalapozták a művelt és fegyelmezett emberi gondolkodást, lehetővé téve a világban lévő tények és jelenségek rendezését és rendszerezését. Arról a letisztult fogalmi rendszerről, ha tetszik kommunikációs horizontról van szó, amelyet kétségkívül, az ókori örökség alapján, a kereszténység szintetizáló ereje és a középkorban kiépülő tudományos intézményrendszer hozott létre. Ez az a kultúra, amivel a kolonizáció koronként változó formáinak negatív hatásai dacára, az európai kontinens gazdagította az egész világot, megteremtve az elméleti lehetőséget egy egységes kultúra számára, amely egységben fennmaradhat a különböző kulturális hagyományok egyedisége. 1920. május 23-án XV. Benedek pápa (1914-1922) Pacem Dei Munus kezdetű enciklikájában egy olyan egységes jövőbeli társadalomról beszélt, amely rendezett formában megőrzi és megvalósítja azt a célt, amit a Teremtő az ember elé kitűzött, és ami a vallásos ember számára a természetébe írt törvények megtartását és a lelkek üdvösségét jelenti. XV. Benedek annak a „léleknek” nevezi az Egyházat, amely átjárja az Európa területén történelmileg létrejött emberi társadalmat.34 Ezt a kijelentést ott találjuk az adenaueri és schumanni gondolat hátterében.35 Posztmodern korunkban sem mondhatunk le tehát, azoknak az értéket teremtő erkölcsi és kulturális elveknek az átadásáról és alkalmazásáról, amelynek Európa, sőt az egész modern világ, a létét és egyben a lényegét köszönheti. 34 AAS 12 (1920) 216-217. Ferenczy R.-Szuromi Sz. A., A ius commune mint az Európa-jog alapja, in Kánonjog 7 (2005) 75-81.
