Communio, 2006 (14. évfolyam, 1-4. szám)
2006 / 3-4. szám - Hittan az iskolában - Sport - Szuromi Szabolcs Anzelm: Európa mint kulturális koncepció
Európa mint kulturális koncepció 173 Az utóbbi évtizedek történelmi kutatásai egyre inkább rávilágítanak arra, hogy mennyire összetett folyamat eredménye mindaz, amelyet a középkori egyetemi oktatás megindulásaként szokás említeni. A kéziratos források tanulmányozása egyértelműen mutatja az egyes oktatók személyes szerepének fontosságát, amint az oktatás folyamán, lépésről lépésre bővülő anyaggal és hangsúlyokkal törekszenek az előadott diszciplína plasztikus, és a gyakorlatban is hasznosítható kifejtésére. Ez az oktatói tevékenység képezi azt a folytonos belső tartalmat, amelynek külső kerete és jogi meghatározottsága az universitas-ok (egyetemek) megalapításával a XII. századra átalakul.13 Már korábban is a templomok képezték a kulturális központokat, ahol a papok kezdettől fogva végeztek oktató-tanító munkát, különösen igaz ez a székesegyházakra. Nagy Károly érdeme, hogy 789-ben kiadott admonitio generálisával kötelezővé tette a papságra készülők oktatását a székesegyházakban,16 amely részét képezte az utókor által „karoling reneszánszként” aposztrofált kulturális megújulásnak.17 Ennek anyagi következményeit a püspökre terhelte rá. A 813-as Mainzi Zsinat rendelkezése szerint (c. 10) ezeket az iskolákat a plébániák mellett is fel kellett állítani, hogy ott megfelelő szinten tudjanak gondoskodni a papi utánpótlás neveléséről. Jóval később, az 1179-es III. Lateráni Zsinat intézkedik majd arról, hogy a székes- egyházaknál „tisztességes javadalmat” kell biztosítani megfelelő számú magiszter számára, az oktatás biztosítása végett.18 Amennyiben a reformáció fellépése (1517) előtti Európa térképén végigtekintünk, kb. nyolcvan egyetemet számolhatunk össze. Természetesen ez a szám kissé csalóka, hiszen ezen egyetemek jelentős hányada szűnt meg még a középkorban, illetve az újkorban. De több olyan egyetemről is beszélhetünk, és sajnos ezek közé tartoznak a magyarországi egyetemalapítási próbálkozások is, amelyek csak nagyon rövid ideig, néhány évtizedig álltak fenn, hogy azután végképp elenyésszenek.19 A XIII. századra letisztázódott a különböző tudományágak érv- és eszközrendszere, amely lehetővé tette 13 * * * 17 13 Vő. Szuromi Sz. A., „Work in progress’ - The transition from the cathedral teaching to university instruction of canon law in the 11"' and 12,h centuries”, in Zeitschrift der Savigny-Stiftung für Rechtsgeschichte. Kanonistische Abteilung 91 (2005) 758-766. A. Boretius (ed.), Capitularia regum francorum, Monumenta Germaniae Historica, I, Hannover 1883 (repr. 1960), 54. 17 Vö. E. Cortese, Le Grandi Li nee della Storia Giuridica Medievale, Roma 20033,119-127. Szuromi Sz. A., „A középkori egyetemek létrejöttének és az egyetemi oktatás megszületésének sajátosságai”, Jogtörténeti szemle (különszám, 2005) 3-7. H. De Ridder-Symoens, „Bibliographie de l’histoire des Universités aux Pays-Bas et en Belgique 1996-1997 et additions”, NieuwsbriefUniversiteitsgeschiedenis-Lettre d’lnformation sur l’Hís- toire des Universités 3.2 (1997) 49-58.
