Communio, 2006 (14. évfolyam, 1-4. szám)
2006 / 3-4. szám - Hittan az iskolában - Sport - Szuromi Szabolcs Anzelm: Európa mint kulturális koncepció
174 Szuromi Szabolcs Anzelm OPraem Európa egységes skolasztikus kulturális alapjának tartós megteremtését.20 Ez az intézményesült információ átadó és gondolkodásmódot közvetítő skolasztikus rendszer szorosan kötődött természetesen Arisztotelész, Aquinói Szent Tamás, később pedig Descartes érvrendszeréhez,21 amely évszázadok alatt, valamilyen közvetlen, vagy közvetett formában, minden kontinensre eljutott. II. A VALLÁSRÓL ÉS AZ EURÓPAI GONDOLKODÁSRÓL KIALAKULT FOGALMI KÉP KÖTŐDÉSE A KERESZTÉNY VALLÁSHOZ Az előzőekben felvázolt folyamat jól jelzi, miért is jöhetett létre egy olyan, többé-kevésbé egységes gondolkodási és műveltségi horizont, amely az egész Földközi-tenger medencéjét átszőtte, a korszakonként megjelenő újabb és újabb vallási és eszmeáramlatok ellenére. Ez az egységes fogalomvilág jellemezhető magának a „vallásnak” az általánosan elfogadott jelentéstartalmával. Még korunk információs és kommunikációs forradalma sem volt képes arra, hogy lényegében megváltoztassa az emberi értelemben azt a jelentésmezőt, amit a vallás klasszikus, skolasztikus fogalma jelöl. Sőt, minden egyes újabb vallási jellegű közösséget továbbra is - bár nem tudatosan - a keresztény vallási tartalomhoz viszonyítva igyekszünk kategorizálni.22 Hozzá kell tennünk, hogy ez nem pusztán a vallási fogalmainkkal kapcsolatosan igaz. Tény, hogy a keresztény alapon létrejövő bölcseleti rendszerek, a klasszikus értelemben vett tudományos tevékenység művelésének elvein túl, az élet minden területén meglehetősen állandósult fogalmi kategóriákat hoztak létre. Ezek a kategóriák épültek bele az egyes országokban működő oktatási rendszerekbe, mint olyan váz, amely alapján az adott társadalom teljes jogú tagjává váló személy, képes kiszámítható és összehangolt, saját körében előrevivő tevékenység végzésére. A felvilágosodás XVIII. századi nagy eszméi, a kortárs forradalmi hatás dacára, csak ezen a kereszténység által szintetizált talajon jöhettek létre.23 Itt 20 A. Vauchez (ed.), Apogée de la papauté et expansion de la Chrétienté (1054-1274) [Histoire du Christianisme 5], Paris 1993, 435-439. 21 E. Coreth- H. Schöndorf, Philosophie des 17. und 18. Jahrhunderts, Stuttgart 1983, 21-34. 22 Vö. pl. Real Decreto 142/1981, de 9 de enero, sobre organizáción y funcionamiento del re- gistro de entidades religiosas. A. Molina - M. E. Olmos - J. L. Casas (ed.), Legislación eclesiástica, Civitas Biblioteca de Legislación, Madrid 2000, 175-178. A kérdéshez: Viejo-Ximénez, J. M., Una visión actual del Derecho eclesiástico espaüol, in íus Canonicum 45 (2005) 787-813. 23 Vö. Ullmann, W., Law and Politics in the Middle Ages. An Introduction to the Sources of Medieval Political Ideas, Ithaca NY 1972. 278-279.
