Communio, 2006 (14. évfolyam, 1-4. szám)
2006 / 3-4. szám - Hittan az iskolában - Sport - Erdő Péter: Katolikus nevelés és kultúra: Évnyitó beszéd a Vitéz János Római Katolikus Főiskolán Esztergom, 2006. szeptember 9.
148 Erdő Péter fogja érezni magát. Felelősnek önmagunkért, egymásért, a jövőért, a hazánkért, a környezetünkért, térségünkért és az egész emberiségért. Tehát kicsik vagyunk, látszólag eszköztelenek vagyunk, de rengeteg minden múlhat és múlik is rajtunk. Ez a konkrét főiskola itt Esztergomban, nem egy a magyar- országi, vidéki főiskolák közül, hanem abban a városban működik, amely eredetileg Magyarország fővárosa volt. Abban a városban, ahol Szent István született. Abban a városban, amely ma is Magyarország Katolikus Egyházának a központja. Abban a városban, amely az egész közép-európai térség egyik legjelentősebb történelmi, művészeti gyűjteményének otthona. Nem egy, hanem sok értékes közgyűjteményünk van itt a városban. Nemcsak a Keresztény Múzeum, nemcsak a Bazilika kincstára, nemcsak a Prímási Levéltár, nemcsak a Simor Könyvtár, nemcsak a Bibliotéka, hanem ebben az épületben is immár az Esztergomi Főkáptalani Levéltár és a régi Főiskolai Könyvtár. Milyen főiskolának és milyen könyvtára? Az 1566-ban Oláh Miklós érsek által alapított úgynevezett Esztergomi Ősrégi Szemináriumé, amely Nagyszombat városában keletkezett, hiszen itt, a városban a török volt az úr. 1566-ban, közvetlenül a Trentói Zsinat után, a Zsinat rendelkezéseinek megfelelően, Oláh Miklós létrehozta a Szemináriumot. A papok oktatását és nevelését szakembereknek kellett ellátniuk. Ezért Nagyszombat városában ősidők óta honos volt a jezsuita rend. A Jezsuita Kollégium Könyvtára később átszármazott részben a Pázmány Péter által majd megalapítandó Egyetemre, részben a Szemináriumra. Tehát ugyanaz az ősi anyag, aminek az egyik fele ma a Budapesti Egyetemi Könyvtár legrégibb állományrésze, ugyanaz az ősi anyag él tovább itt, az épületben, a Hittudományi Főiskola Könyvtárában is. Olyan értékes anyagok, mint például Káldi György első teljes nyomtatott magyar Biblia fordításának nyomdai kézirata, amelyet kötéstáblákba ragasztottak össze, hogy karton legyen belőle. Huszonöt évvel ezelőtt figyelmes lettem rá, mint szemináriumi tanár, amikor még a zárda épületében volt ez az értékes könyvtár, és szakemberekkel restauráltattam. Kibomlott belőle 24 levél, ahol a sorok végén piros ceruzával Formika Máté bécsi nyomdász, aki 1624-ben az első kiadást gondozta, bejelölte a sortöréseket. És ténylegesen, az első nyomtatott kiadásban, ott vannak a törések, ahol a piros ceruzavonások láthatók. De vannak nekünk középkori kódexekből származó oldalaink, amelyeket - mondjuk - a könyvkötő műhelyben használtak, és amelyek bizonyítják, hogy milyen értékes, magas színvonalú munkák voltak használatban itt, Esztergomban és környékén, a középkori Magyarországon, tehát a török idők előtt. Azt hiszem, hogy ritka kiváltság ebben a városban tanulni és dolgozni, főleg ilyen humán területen, mert ez az egyetlen központi gyűjtemény, amely a középkori Magyarország óta mindmáig, ha
