Communio, 2006 (14. évfolyam, 1-4. szám)
2006 / 3-4. szám - Hittan az iskolában - Sport - Spieker, Manfred - Szax László (ford.): "Menjetek, tegyetek tanítványommá minden népet"
104 Manfred Spieker és a Hittani Kongregáció által kiadott dokumentumokban többször is aláhúzzák a vallások közötti párbeszéd szükségességét. Sok, más témának szentelt pápai megnyilatkozásban és enciklikában, illetve vatikáni tanácsok és kongregációk által kiadott dokumentumokban is többször történt utalás ennek a párbeszédnek a sürgősségére. Mivel alapozza meg az Egyház ezen dialógus szükségességét? Miért fogja fel önmagát eszközként az egész emberiség egységének megteremtésében és az ember - minden ember - és Isten bensőséges eggyé-válásában? Miért kapcsolódik be a vallások közti párbeszédbe az Isten- és felebaráti szeretet parancsa? Mert „Istent, aki mindannyiunk atyja, meg sem szólíthatnánk, ha valamely emberektől, akik Isten képmására lettek teremtve, a testvéri magatartást megtagadnánk”. Sőt, még tovább léphetünk: a vallások közötti párbeszéd parancsát magával a megtestesüléssel is megalapozhatjuk. Mivel Isten maga Jézus Krisztusban emberré lett és szeretetből nem tartotta „rangon alulinak”, hogy szolgai formát öltsön és hozzánk váljon hasonlóvá (Fii 2,6-8), ezért minden kereszténynek feladata, hogy a világ bajaival foglalkozzon és minden embert - úgy más vallásúakat, mint hitetleneket - megszólítva a megváltás üzenetét hirdesse nekik. Isten emberré válása Betlehemben nemcsak a keresztény társadalmi tanítás legmélyebb teológiai gyökere, hanem a vallások közötti párbeszédé is. Vizsgáljuk a vallások közötti párbeszédet most már nemcsak az Egyház és a jézusi küldés szempontjából, hanem a társadalom szemszögéből is! Itt is felfedezhetünk olyan szükségszerűségeket, melyek megkerülhetetlenné teszik. A világ bajai szükségszerűvé teszik a vallások közötti párbeszédet. A világ bajai saját társadalmainkban kezdődnek. Több mint 3 millió muzulmán integrációja, az együttélés különböző vallású emberekkel, az ateisták nagy száma - Kelet-Németországban több mint kétharmad, összességében a lakosság egyharmada - teszik szükségessé nemcsak a világgal való párbeszédet, melyet XVI. Benedek pápa egykor mint bíboros szorgalmazott, hanem a vallások közötti párbeszédet, melyet II. János Pál pápa gyakorolt. A muzulmánok integrálása Németországban, de más EU-tagországban is nehéz. A fejkendő körüli vita, a mecsetépítés problémái, az iszlám vallásoktatás és az óvodákban való imádkozás mind azt mutatják, hogy az együttélés a hétköznapokban igen nehéz. Nem kevésbé fontos a párbeszéd globális szinten. A globalizáció nem csak technikai és gazdasági előrehaladás, amely már évek óta kibontakozóban van - sok eséllyel és bizonyos veszélyekkel, de egyúttal kulturális probléma is, hiszen a kultúrákat főként a vallás alakítja és ez természetesen kihí
