Communio, 2003-2004 (11-12. évfolyam, 1-4. szám)
2003-2004 / 1-4. összevont szám - Az öröm - Bolberitz Pál: Keresztény örökségünk
KERESZTÉNY ÖRÖKSÉGÜNK 75 hol, ahol emberek élnek, akik szeretik a természetet, és értelmük az igazság felé irányul, továbbá akaratuk fogékony arra, hogy az erkölcsi jó értékét megvalósítsa, mind fogékonyak a kereszténységre. Ez volt a misszió alapja, amely kiindult az emberi természet igazra, jóra, szépre való ráhangoltságából, ám mégis azt mondom, hogy ez mind szép és jó, de kevés. Meg kell „fejelni” mindezt a hit által megismert isteni kinyilatkoztatás igazságával és erkölcsi értékével. Tulajdonképpen a misszionáriusok vére árán - hiszen sok vértanú is volt a misszionáriusok között, mert a misszionálás sohasem volt problémamentes, az egyház „európaizálta” az egész világot. A kilencedik érték a keresztény; erkölcs. A keresztény erkölcs természetes alapra épül, az igazságosság és a szeretet értékére. Az igazságosság kimondja, hogy mindenkinek meg kell adni azt, ami jár neki. A keresztény erkölcs az intézmény és szabadság arányos összhangja, mert amikor az egyik oldalon hangsúlyozza az intézmény fontosságát, a másik oldalon vallja a római jog alapelvével, hogy „summum ius summa iniuria”, vagyis ha száz százalékig érvényesítem a jogot és mindent bürokratizálok, akkor ez a legnagyobb jogtalansághoz vezet. Ezért van szükség a szeretetre és a méltányosságra az intézmény öncélúsága mellett, fenntartva az intézmény fontosságát, mert az intézmény éli túl az egyént, és örökíti tovább a szellemi értékeket, ugyanakkor a szeretet visz lelket az intézménybe Itt kell megjegyezzem, hogy az intézmény és szabadság dialektikájában megjelenő karizmák, rendkívüli kegyelmi adományok, amelyeket az Egyház mindig nagyra értékelt, és inplantált minden hitterjesztés során, továbbá intézményes keretet is adott neki a szerzetesség pártolásában és a szerzetesség erényeinek érvényesítésében. A végül a tizedik érték a szó és a tett egysége, ami visszavezethető a második isteni személy megtestesülésére, hiszen a
