Communio, 2003-2004 (11-12. évfolyam, 1-4. szám)
2003-2004 / 1-4. összevont szám - Az öröm - Bolberitz Pál: Keresztény örökségünk
74 BOLBERITZ Pál rában íródott, úgy fogalmaz, hogy mindenkivel szemben türelmesnek, toleránsnak kell lenni, kivéve az ateistákat és a katolikusokat. A következő, nyolcadik érték, amelyet a kereszténység megjelenített Európában, a misszió. A kereszténység missziós vallás. Nem minden vallás missziós vallás. A kereszténység az Újszövetségi Szentírásnak abból a tanításából indul ki, amely szerint Jézus Krisztus végakarataként mondja: „Menjetek tehát, és tegyetek tanítvánnyá minden népet. Kereszteljétek meg őket az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevében. ” (Mt 28, 19). Ez az Úr Jézus testamentuma, a mennybemenetele előtti végső üzenete. E szavakat halálosan komolyan vették az apostolok, hiszen maga az „apostol” szó is „küldöttet” jelent, és mindazok, akik hisznek Jézus Krisztusban az apostolok szavára, azok az egyház tagjai. A misszió inkulturációt jelent. A misszió során valójában a keresztény szellemi értékrendet próbálják inplantálni a különféle vallásokban elhelyezkedő kultúrák és civilizációk világában. Ez alkalmasint keveredett és keveredik a gyarmatosítás inkulturációjával, sőt visszaélésekkel is jár, mintahogy a tolerancia az inkvizíció formájában vallási türelmetlenségbe és in- toleranciába is átcsapott. Nem kétséges, hogy ezek a jelenségek visszaélések voltak, de ezek az Egyház emberi arculatához hozzátartoznak. Nincs jogunk itt ítélkezni, mert amint az Egyház tagjai, már mi is felelősek vagyunk az Egyház emberi arculatáért. Bizonyos, hogy nem csak értékeinket visszük az Egyházba, hanem hibáinkat, bűneinket is, mert ha valaki csak az értékeit viszi az Egyházba, az önmagát és a világot félrevezeti. A misszió pozitív következményekkel is járt az inkulturáció formájában. Bebizonyította, hogy a keresztény kinyilatkoztatás fényében megismert szellemi értékek annyira egyetemesek, any- nyira közel állnak az emberi természethez, hogy a világon bár-
