Communio, 2002 (10. évfolyam, 1-4. szám)

2002 / 2. szám - Misztériumaidban Téged talállak - Schilson, Arno - Török József (ford.): A liturgia a misztériumok hatékonyságának és jelenlétének a helye

A LITURGIA A MISZTÉRIUMOK... 11 amelyekre Casel utalt. Ez a tágas gondolkodás lehetővé tette számára, hogy a szentségek teológiájának szűkös gettójából, ami a Trienti Zsinat döntéseit körbe nőtte, vég­legesen kiszabaduljon; mivel ez a fajta teológiai gondolko­dásmód csak a kegyelem hatékonyságát és a szentségek rituális kivitelezésének pontosságát tárgyalta. Ezzel ellen­tétben, Casel kifejtette azt az eszmét, ami szerint a liturgia drámai, szakrális cselekmény, aminek valamennyi jelenlé­vő részese.9 A hívek és a liturgia végzői valamennyien Is­ten drámájának - ami a kultuszban megvalósul - részesei, szereplői, mi több, Isten „partnerei, játszótársai” (Mitspie­ler Gottes), másként mondva együtt-cselekvői. Tehát a li­turgiában nincs helye sem a passzív és csendes jelenlét­nek, sem a misztikus elragadtatásnak. A keresztény litur­gia misztériumos jellege magában foglalja azt, amit a II. Vatikáni Zsinat participatio actuosa névvel illet és minden hívő arra kapott meghívást, hogy ebben részt vegyen. Eb­ben mindenkinek, itt és most Krisztus személyében kell te­vékenykednie (agere in persona Christi). (Ez természete­sen nem jelenti azt, hogy Casel az egyházi rend szentsé­gét semmibe véve, a papokat és a híveket azonos módon tartotta volna Krisztus reprezentánsainak! A fordító meg­jegyzése.) Krisztus üdvözítő művének a meghosszabbításá­ról, vagy méginkább az abban való részvételről van szó: a halálból az életre támadás misztériuma ez, amelyet a litur­giát végzők jelenlévő valóságként megimádkoznak. A szentségek szimbólumai mögött azok hatékony valósága Krisztust és az Őbenne minket üdvözítő Istent aktualizálja; 9 Odo Casel, „Die Messe als heilige Mysterienhandlung”, Münster, 1926, p. 29-52 p. 87-109.

Next

/
Oldalképek
Tartalom