Communio, 2002 (10. évfolyam, 1-4. szám)
2002 / 1. szám - Jézus misztériumai - Dupuy, Michel - Török József (ford.): Jézus misztériumai
JÉZUS MISZTÉRIUMAI 7 öltözködünk, az illendőségre és a szegénységükre tekintettel. Ugyanakkor, ha mi szeretjük Istent, nem esünk attól révületbe, ami csak személyesen ránk vonatkozik és nem csak a mi korunkra figyelünk. Mindenre kíváncsiak leszünk, ami Jézusra vonatkozik. És semmi sem lesz számunkra közömbös, amit ő megélt. Az ember állandóan kutatja azok múltját, akikhez ragaszkodik. Jézus ma is él. És ezért helyénvaló vele együtt föleleveníteni a múltját is. Barátok, házastársak emlékeztetik egymást, mit is éltek át együtt. Az első találkozás, apró esemény, aminek később előre nem látott következményei lettek, érzelmi hullámhegyek és -völgyek, szenvedések, amelyeken túljutottak, mind ide tartoznak. Ily módon lassacskán megtanulják jobban megismerni, megérteni egymást, bármilyen misztérium is marad a másik személy lelke mélyén, abból következőleg, hogy ő az, aki, és nem másvalaki. így van Jézus esetében is. Misztérium: a többértelmű szó Egyszerűen fogalmazva, a katekizmus meglehetősen szűkszavú a keresztény vallás három, legfontosabb misztériumával kapcsolatban, amelyek: a Szentháromság, a megtestesülés és a magváltás. Jézus legfontosabb tetteire gondolva válik világossá, hogy ő a Megváltó. Maga a misztérium szó főként a XVI. századtól kezdve jelzi Jézus életének többi nagy eseményét, a megtestesülést és a megváltást. Szent Ignác lelkigyakorlata valamennyi evangéliumi jelenetet, amely elmélkedés tárgya, misztériumnak nevezi. A XVII. században Pascal említi „a szenvedés és a
