Communio, 2002 (10. évfolyam, 1-4. szám)

2002 / 1. szám - Jézus misztériumai - Dupuy, Michel - Török József (ford.): Jézus misztériumai

JÉZUS MISZTÉRIUMAI 7 öltözködünk, az illendőségre és a szegénységükre tekintet­tel. Ugyanakkor, ha mi szeretjük Istent, nem esünk attól ré­vületbe, ami csak személyesen ránk vonatkozik és nem csak a mi korunkra figyelünk. Mindenre kíváncsiak le­szünk, ami Jézusra vonatkozik. És semmi sem lesz szá­munkra közömbös, amit ő megélt. Az ember állandóan kutatja azok múltját, akikhez ragaszkodik. Jézus ma is él. És ezért helyénvaló vele együtt föleleve­níteni a múltját is. Barátok, házastársak emlékeztetik egy­mást, mit is éltek át együtt. Az első találkozás, apró ese­mény, aminek később előre nem látott következményei lettek, érzelmi hullámhegyek és -völgyek, szenvedések, amelyeken túljutottak, mind ide tartoznak. Ily módon las­sacskán megtanulják jobban megismerni, megérteni egy­mást, bármilyen misztérium is marad a másik személy lel­ke mélyén, abból következőleg, hogy ő az, aki, és nem másvalaki. így van Jézus esetében is. Misztérium: a többértelmű szó Egyszerűen fogalmazva, a katekizmus meglehetősen szűkszavú a keresztény vallás három, legfontosabb miszté­riumával kapcsolatban, amelyek: a Szentháromság, a megtestesülés és a magváltás. Jézus legfontosabb tetteire gondolva válik világossá, hogy ő a Megváltó. Maga a misz­térium szó főként a XVI. századtól kezdve jelzi Jézus éle­tének többi nagy eseményét, a megtestesülést és a meg­váltást. Szent Ignác lelkigyakorlata valamennyi evangéliu­mi jelenetet, amely elmélkedés tárgya, misztériumnak ne­vezi. A XVII. században Pascal említi „a szenvedés és a

Next

/
Oldalképek
Tartalom