Communio, 2002 (10. évfolyam, 1-4. szám)
2002 / 1. szám - Jézus misztériumai - Dupuy, Michel - Török József (ford.): Jézus misztériumai
8 Michel DUPUY megváltás utolsó misztériumát.”1 Jézus misztériumairól tehát többes számban lehet beszélni mindannak fölelevení- tésére, amit az evangéliumok e tárgyban tartalmaznak. Nem szabad a gondolatmenetben tovább merészkedni, mielőtt egy tévedési lehetőségre nem hívnánk föl a figyelmet. A modern francia nyelvben a mystérieux szó olyan jelenségre utal, amelyet nem lehet kideríteni, s ezért megérthetetlen marad. A mystére (magyarul: misztérium) szó az ismeretlent, megismerhetetlent jelenti. A vallási nyelvezetben más a helyzet. A misztériumvallásokban a misztérium azt jelenti, amit ugyan sokan nem ismernek, ám a beavatottak megismerhetik a tartalmát, értelmét. Ezzel a gazdagabb jelentéstartománnyal használja Szent Ignác és Pascal a misztérium szót, hogy Jézus különböző tetteit megjelölje; mert azokat először nem értették a szemtanúk, ám tartalmukat később a hívőknek föltárták: Jézus ezeken keresztül ismerteti és szertetetteti meg magát mindazokkal, akik az ő életének eseményeit hívő lélekkel végigelmélkedik. Egy könyvmásoló Pascal: Gondolatok című művének azt a lapját, ahol a lelki megvilágosodásról és örömről ír, Jézus misztériumának nevezte el.1 2 A XVII. század elején, Szent Ignác és Pascal között Pierre de Bérulle sokat tett azon a téren, hogy Jézus misztériumainak a fogalma pontosabb legyen. Még ha felebarátunkról sokat is tudunk, misztérium marad számunkra önálló szellemi tevékenysége és akarata egyszerű ténye miatt, és azért, mert ő más mint mi. Jézus 1 Pascal: Gondolatok, 552. o. 2 Pascal: Gondolatok, 553. o.
