Communio, 2002 (10. évfolyam, 1-4. szám)
2002 / 2. szám - Misztériumaidban Téged talállak - Schilson, Arno - Török József (ford.): A liturgia a misztériumok hatékonyságának és jelenlétének a helye
10 Arno SCHILSON A liturgia misztériuma által nyújtott Őseredet jelenléte nem csupán a Jézus halálában történő részvételt jelenti. Casel a Rómaiakhoz írt levél keresztségkor olvasott szakaszának (Róm 6,1-H) segítségével bizonyítja, hogy többről van szó. Ez a jelenlét részeltet az örök életben is, a föltámadt és az Atyához távozott Krisztussal megélt sorsközösségben. Jézus élete természetfölötti szinten is hatékony, ezért minden pillanatban, amikor az Ur és üdvözítő tetteinek emlékezete beteljesedik, vagyis földi életétől egészen az örökkévalóságig terjedő jelenléte aktualizálódik, a liturgiában részt vevő hívő ember a teljes üdvösségből részesül. A keresztény tanítás és a vele járó parancsolatok valamennyien benne foglaltatnak a liturgikus misztériumban, ami az egész szíve, és a misztérium konkrét megtapasztalása közel sem meríti ki annak gazdagságát. Röviden, „a liturgia misztériuma Krisztus üdvözítő művének szükség- szerű, objektív reprezentációja és aktualizációja. Ezért a keresztény egzisztencia középpontja, jóllehet a hit ebben a misztériumban egyetemesen fölismerhető, szimbolikus kifejezést nyer és a hívő ember innen meríti erejét és elkötelezettségét. A liturgia misztériumában Krisztus misztériuma válik láthatóvá és hatékonnyá. Krisztus oikonómiájá- rtak (vagyis az üdvtörténetnek, még inkább az üdvösség művének) kibontakozása és meghosszabbodása ez, ami Őnélküle nem adhatná át az emberiség nagy családjának, valamennyi nemzetének az üdvösséget.”8 Ezek az állítások még világosabbá válnak, ha előítélet nélkül újraolvassuk azokat a vallástörténeti hivatkozásokat, 8 Odo Casel, OSB, „Galube, Gnosis und Mysterium” in: Jahrbuch für Liturgiewissenschaft 15 (1941) p. 115-305.
