Communio, 2002 (10. évfolyam, 1-4. szám)
2002 / 2. szám - Misztériumaidban Téged talállak - Schilson, Arno - Török József (ford.): A liturgia a misztériumok hatékonyságának és jelenlétének a helye
A LITURGIA A MISZTÉRIUMOK... 9 vetésben megélt egzisztenciát Casel a liturgikus részvételben és beteljesedésben helyezte el, amelyet a keresztség és az Eucharisztia alapoz meg. Megtalálta rá a bibliai kifejezés segítségével a legjobb elnevezést: memoria. Ez a megközelítés szabad teret hagyott Jézus élete gazdagságának számbavételekor. Az olyan korban, amikor hitükben megrendült keresztények keresték önazonosságukat és próbálták megérteni hitük alapjait, Casel egyszerű és meglepő feleletet tudott adni: „Arra a kérdésre, mi a hit lényege, világos választ adott, amelyet eleddig nem fogalmaztak meg: a legfontosabb ami Krisztus életére vonatkozik, az anamnézisz, az Úr emlékezete.”7 A Krisztusban elérkezett üdvösség liturgikus ünneplése, az Őseredet jelenléte valósul meg a keresztény istentiszteletben. Ily módon Krisztus üdvözítő műve nem szubjektív, vagy tisztán intellektuális emlékezésben valósul meg, ami pusztán a múlt felé fordulás lenne. Ennek az emlékezetnek (memoria) az ünneplése a liturgikus közösségben történik, szimbólumok segítségével, eredetével egyidejűleg. Az Újszövetség, az egyházatyák és a szisztematikus teológia segítségével Casel úgy határozta meg a keresztény ember identitását, mint a „Krisztusban létezést.” A szentségi liturgikus cselekményt tehát úgy kell szemlélni, mint a keresztény egzisztencia egyedi formáját, amely a Krisztussal való találkozás minden más formáját felülmúlja. Elet és erő forrása, Jézus élete misztériumainak hatékony és erőteljes újra fölidézése és aktualizációja. 7 Angelus A. Haubling, OSB, „Odo Casel - noch von Aktualität? Eine Rückschau in eigener Sache aus Anlass des hundertsten Geburtstages des ersten Herausgebers”, in: Archiv für Liturgiewissenschaft 28 (1986), p. 357-387.
