Communio, 2002 (10. évfolyam, 1-4. szám)
2002 / 1. szám - Jézus misztériumai - Cazzago, Aldino - Török József (ford.): A csend a liturgiában
A CSEND A LITURGIÁBAN 39 megengedik.16 Egy ilyen visszatérés kezdetekor hasznos lenne felelni a következő kérdésre: „Milyen harmóniát, milyen fajta jelenlétet sugároz az istentisztelet, amelyen részt veszünk?’’ A csend Isten csendje és az ember csendje Az égi liturgiára tett hangsúly szükséges, hogy a következő gondolatok az istentisztelet alatti csendről tágasabb összefüggésekben jelenjenek meg. Még ha gyönge hasonlat is, elmondható, hogy a csend az a „ház”, ahol Isten „lakik” . Antióchiai Szent Ignác figyelmeztet, hogy Isten Igéje ebből a „csendből jött”;17 és ha Keresztes Szent Jánosra is figyelünk, akkor tőle megtudjuk: „Az Atya egyetlen igét mond ki: saját Fiát.” Isten örökös csendben szólal meg és a léleknek őt csendben kell hallgatnia.18 Józsefen és Márián keresztül nézve, a csend volt Isten Fia e világra születésének egyetlen szemlélője. Edit Stein szerint a csend a megszokott feltétel, amelyben Jézus isteni természete által egyesül az Atyával az imádság útján, egészen különösen főpapi imájakor (Jn 17). Tanítványai kedvéért azután fennhangon is elmondja.19 „Az Úr előtt - írja a szentéletű karmelita apáca - Krisztusnak nem kellett elrejtőznie a 16 Számos modern templom belső elrendezése, a tér kialakítása szinte lehetetlenné teszi a pap és a hívek számára, hogy a liturgiát úgy értelmezzék, mint ami „a menny a földön”. Legelrettentőbb az a betonbunker szerű székesegyház, ahol az oltár az építmény legmélyebb pontján áll, ha ugyan a „művészi alkotás” egyáltalán megérdemli az oltár nevet. (A fordító megjegyzése.) 17 A Magnézia-beli hívekhez, VIII.2. 18 Jean de la Croix, Oeuvres cinokltesm Oarusm 99. 19 Edith Stein, La priére de l’Eglise (1936), in Source cachée. oeuvres spirituelles. Editions du Cerf, Paris, 1999 (traduit de l'allemand par J. et C. Rastoin).
